A fentebb idézett reklámszövegből kiderül, hogy immár azok a sebességmániások is élvezhetik az elektromos motorokban rejlő hihetetlen dinamikát, akiknek nem telik Teslára. A kultikus álomautó, az elektromos Tesla Model S induló ára 19 millió forint, miközben – ismerkedjünk a szokatlan szavakkal – segwayt, hoverboardot, elektromos rollert, elektromos gördeszkát száz–háromszázezer forintért lehet vásárolni, netán jóval olcsóbban bérbe is lehet venni az egyre több ilyen eszközökre szakosodott kölcsönzőben.
Nagy tehát a csábítás a hangtalan száguldozásra – hiszen óvó karosszéria nélkül az óránkénti átlagos 25 kilométer per órás sebesség egy könnyű kétkerekű járművön joggal nevezhető száguldásnak –, azonban az ilyen technikai eszközök elterjedése sok kérdést felvet. Minek minősülnek egyáltalán: játékszernek, sportcikknek vagy közlekedési eszköznek? Hol lehet használni ezeket: közúton, kerékpárúton, járdán, netán forgalomtól elzárt területen? Miféle szabályozás vonatkozik a használatukra?
A rendőrség a KRESZ szabályait idézi
Kérdéseinkkel először a rendőrséghez fordultunk állásfoglalásért. Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának tájékoztatása szerint a közúti közlekedés szabályairól szóló rendeletben olvasható, mely feltételeknek megfelelő járművel lehet részt venni a közúti közlekedésben, a jármű fogalmát pedig a KRESZ tartalmazza. Ennek értelmében annak eldöntésére, hogy az adott eszköz járműnek, illetve azon belül minek minősül, a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben kijelölt hatóság jogosult, az úgynevezett típusvizsgálat körében.
Amennyiben a vizsgálat során az eszköz járműnek minősül, akkor a KRESZ rendelkezései az irányadók az azzal történő közlekedés során, illetve a járművezetőnek kell, hogy legyen az adott járműkategória vezetésére jogosító engedélyének. Abban az esetben, ha az eszköz nem minősül járműnek, akkor azzal a közúti közlekedésben nem lehet részt venni – áll a rendőrségtől kapott információban.
Mindez tehát a közúti közlekedésről szól, vagyis arról, hogy milyen járművek közlekedhetnek a főutakon, mellékutakon, vagyis az úttesten. Ám gyakran látunk e-hajtányt a járdákon is, miközben a KRESZ szerint a járda egyértelműen a gyalogosoké. Az ugyanis „gyalogjáró út; az utcának, a gyalogosok közlekedésére használt sávja, amelyet többnyire magasabbra építenek az úttestnél, és aszfalttal vagy más burkolóanyaggal látnak el”.
A járdán még biciklivel is nagyon korlátozott esetben lehet közlekedni. Erről a KRESZ így rendelkezik: „Lakott területen olyan úton, ahol az úttest kerékpár-közlekedésre alkalmatlan, továbbá a gyalogos forgalom zavarása nélkül, és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni”.
A várostervezést felkészületlenül érte
Akkor hát mi a helyzet az új elektromos hajtású eszközökkel? Ezek egy része besorolható a létező kategóriákba, más részük viszont már nehezebben – ezt már Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub szóvivője nyilatkozta lapunknak. A klub információi szerint a segway szabályozatlan, a nagyobb elektromos roller („monster roller”) viszont segédmotor-kerékpárnak tekinthető. Az elektromos kerékpár pedig nem is igazán sorolható a meglévő kategóriákba.
A klub állásfoglalásából az is kiderül, hogy alapvetően minden olyan új közlekedési mód megjelenését üdvözlik, amely nem szennyezi a környezetet, kis helyen elfér és segíteni tudja a mindennapi közlekedést. Még a legfurább eszközöknek is lehet létjogosultságuk – vélekednek –, hiszen például a rendőrség is használ segwayeket.
A közlekedők közötti konfliktusokat inkább az okozza, hogy koncentráltan, kis területen, divathullámszerűen jelenik meg sok új eszköz, a várostervezés, a szabályozás nem követi ezeket, a bérbeadók pedig talán nem figyelnek eléggé az okozott kellemetlenségek elkerülésére. Kérdés, hogy a divathullám meddig tart, mikor tűnnek el az egyes új kütyük, illetve mi az, ami közülük megmarad a mindennapokban is – állítja a szóvivő.
Például ameddig a metróról leszálló, majd az Árpád hídon elektromos rolleren munkába guruló menedzser vélhetően senkit nem zavar, addig a bazilika környékén széles kerekű monster rollerrel száguldozó turisták a sebességkülönbség miatt zavarók a kerékpárutakon és a járdákon is – magyarázza Halász Áron.
Rendszerszinten az okozza a legtöbb gondot, hogy a város nem készült fel az ilyen változásokra, sem szabályozási, sem várostervezési szempontból. Hosszú távú megoldást a frekventált, belvárosi közterületek forgalomcsillapítása, a gyalogos és kerékpáros közlekedésnek elegendő teret adó újraosztása adhat. Ugyanakkor teljesen érthető, ha az önkormányzatok lépni szeretnének, hiszen a területükön élőknek sokszor ijesztő lehet, ha a gyalogosok közé valaki behajt egy halk elektromos chopperrel. Egy helyi rendelet viszont nem írja felül a KRESZ-t, a tiltások inkább figyelemfelhívásnak jók – közölte a Magyar Kerékpárosklub.
Tiltás és bírság a válasz egyelőre
A megannyi rajongó mellett a közlekedők többsége hamar ellene fordult a száguldó elektromos járműveknek: a gyalogosok és az autósok egyaránt balesetveszélyes mivoltukat kifogásolják. Tömeges elterjedésükkel csak idő kérdése volt, mikor történik olyan eset, amely a döntéshozókat ellenlépésre sarkallja.
Aztán nyilvánosságra került az első történet: idén kora nyáron a budai Várban ütött el egy gyereket egy elektromos meghajtású közlekedési eszköz, majd az eset sajtónyilvánossága után hamar kiderült, hogy több hasonló baleset is történt. A Budavári Önkormányzat ezért úgy határozott, hogy július közepétől betiltja az elektromos járművek, például a segway (önegyensúlyozó, kétkerekű, elektromos meghajtású közlekedési eszköz), az elektromos roller, a hoverboard (önegyensúlyozó elektromos roller) és az elektromos gördeszka használatát a kerület tulajdonában lévő gyalogutakon és gyalogos övezetekben. A döntés indoklásában az áll, hogy az elektromos közlekedési eszközök veszélyeztetik a járókelőket.
Az V. kerületben még a budai városrésznél is hamarabb tettek ellenlépéseket. Belváros-Lipótváros polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter korábban azt nyilatkozta lapunknak, hogy sok, a hírekben nem szereplő személyi sérülésről és ütközéses balesetről értesültek. Azt is hozzátette, hogy alapvetően nem a teljes tiltás a céljuk, ám a nagy sebességre és gyors irányváltásra képes, hangtalanul működő járműveket gyakran tapasztalatlan és helyismeret nélküli turisták használják.
A Balaton-parti üdülőváros, Balatonfüred sem késlekedett sokat, júliusban ott is tiltó rendeletet alkottak. A helyi szabályozás szerint tilos az elektromos közlekedési eszközök használata a 71-es főúttól délre, vagyis a vízpart felé eső, a város tulajdonában lévő gyalogutakon és gyalogosövezetekben.
Az indoklás szerint számos panasz érkezett az önkormányzathoz, az önegyensúlyozó járművek kezelhetetlen mértékben lepték el a várost, a sétányon azokkal sokszor fegyelmezetlenül és nagy sebességgel közlekednek, közvetlenül veszélyeztetve a gyalogosokat.
Az ismert rendeletek értelmében százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal vagy ötvenezer forintos helyszíni bírsággal sújtható az, aki a tiltást figyelmen kívül hagyja.