A felmérés nyomán a tervek szerint május végéig elkészül egy olyan háziorvosi kataszter, amelynek alapján pontosan meg lehet majd mondani, hogy hol és milyen jellegű segítségre, fejlesztésre van szükség az egyes praxisokban a betegek biztonságos ellátásához.
Erről Beneda Attila helyettes államtitkár beszélt egy háttérbeszélgetésen a közelmúltban, hozzátéve: mindenképpen azt szeretnék, ha már rövid távon több, ne csupán egy, hanem három asszisztens, valamint egy orvosírnok dolgozzon a háziorvosi praxisokban. Az ugyanis már most látható, hogy a jelenleg praktizáló doktorok nagyobb számban mennek nyugdíjba a közeljövőben, mint ahogyan a fiatalok munkába állnak. A jelenlegi számítások szerint öt-tíz éven belül a mostani 7500 helyett már csak 5000 praxisra elegendő orvos lesz.
Ez a fő oka annak, hogy – amint azt a KSH évkönyve is megállapítja – egyre nő az üres háziorvosi praxisok száma. Tavaly 253 településen nem volt állandó orvos, az ilyen körzetek száma hat év alatt 90 százalékkal nőtt. Ez nem csak az ország szegényebb vidékein volt jellemző: a Nyugat-Dunántúlon az emelkedés három és félszeres, Közép-Magyarországon, a Közép-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön közel kétszeres volt.

Nagyobb számban mennek nyugdíjba a doktorok a közeljövőben
Egy-egy háziorvos 2014-ben átlagosan tizenegyezernél is több beteget látott el, 29 százalékkal többet, mint 1990-ben. Ez naponta 45 beteg ellátását feltételezi, ami azt jelenti, hogy egy betegre átlagosan mindössze 5 perce jutott a háziorvosnak.
A háziorvosi praxisok számára az idei évre a parlament a tavalyihoz hasonlóan szintén elkülönített egy tízmilliárd forintos keretet. Egy évvel ezelőtt még úgy volt, hogy ezt a pénzt az asszisztensek bérének emelésére kell fordítani. Beneda Attila a háttérbeszélgetésen azonban azt mondta: szeretnék, ha az állami fenntartású fogászatokon dolgozó fogorvosok és a védőnők is részesülhetnének az összegből.
A legjobbak
Kihirdették Az év praxisa a Kárpát-medencében című pályázat nyerteseit. Első helyezést ért el Ádám József Gyergyóremetéről (Erdély) és Száray Eszter Biatorbágyról, második lett Szűcs László Miskolcról és Para János az erdélyi Ilyefalváról, a harmadik helyen Gabnai Judit Anna végzett Ceglédről és Székely-Szentmiklósi István az erdélyi Szilágycsehből.