– Szövetségünk lassan már két éve áll kapcsolatban a határon túli kollégákkal, s így jött az ötlet, hogy meghívjuk ezeket a derék embereket az anyaországba, hogy közös programokkal erősítsük az összetartozást, s szakmai képzéseinkkel segítsük a kárpátaljai és az erdélyi szervezetek továbbfejlődését. Az Országos Polgárőrszövetség (OPSZ) elnöksége nem titkoltan nemzeti érzelmű, így kiemelten fontosnak tartjuk az elszakadt területeken élő magyarok sorsát és biztonságát, amihez a határon túli bűnmegelőzési fórum című rendezvényünkkel szeretnénk hozzájárulni, figyelembe véve Románia és Ukrajna jogi szabályozását is – közölte lapunk érdeklődésére Túrós András, a szövetség elnöke.
Tájékoztatása szerint a holnapi, immár 21. alkalommal megrendezett országos polgárőrnapon – amelyen a fővédnök Pintér Sándor belügyminiszter mellett beszédet mond majd Lezsák Sándor, a Fidesz politikusa is – a határon túli vendégek is részt vesznek.
A rendezvényen tesznek fogadalmat az OPSZ újonnan felavatott önkéntesei, illetve kitüntetéseket és jutalmakat is átadnak az 1991-ben megalakult, akkor még csak tízezres létszámú szervezet példás munkát végző tagjainak.
– Hosszú utat tettünk meg, hogy eljussunk idáig, tagjaink feladatai nem változtak érdemben, de az elmúlt években újabb kihívásokkal is szembe kell nézni, melyek közül a legsúlyosabb a migrációs krízis. A három éve kezdődő bevándorlási hullám a polgárőrök munkájára is nagy hatást gyakorol, főképp a déli határainkon fekvő Csongrád és Bács-Kiskun megyében.
– A migránskrízis árnyoldalai hívták életre a határvédelmi polgárőrtagozatot. Előtte koordináció nélkül teljesítettek szolgálatot munkatársaink, de mind a tagozat megalakulása előtt, mind utána szinte végvári harcosként védték a határ menti településeket és tanyákat. Főbb feladatuk az volt, hogy jelzést adjanak a hatóságoknak, mi így vettük ki a részünket az ország védelméből – fogalmazott az elnök.
Túrós András a határon elvégzett munkáról szólva külön kiemelte a lovas polgárőröket, akik az autóval nehezen járható terepen teljesítettek járőrszolgálatot.
A polgárőrség tagja azonosulni tudtak a kormány bevándorláspolitikájával, az ország védelmével. A migránsválság kezelése mellett a kabinet a közbiztonságra is büszke lehet. A bűnügyi statisztikák alapján kijelenthető: a mai, változásokkal teli világban hazánk az egyik legbiztonságosabb és legstabilabb államnak számít – jelentette ki a szervezet vezetője.
Ismertetése szerint ehhez a polgárőrök több mint kilencmillió, a közterületen töltött órával járultak hozzá, ezzel együtt a bűnmegelőzési tevékenységükre leginkább a tanyák közelében, a falvakban és a kisebb városokban van szükség, ott, ahol kevesebb a rendőr.
A határőrizeti feladatok mellett más területen is egyre nagyobb igény van az önkéntesek szolgálatára, így a polgárőrség vízi tagozata jelen van a vízpartokon, kiemelten a Balatonnál, a Dunánál és a Tiszánál, valamint a Tisza-tónál is, ahol speciális feladatokat teljesítenek.
– A nyár beköszöntével és a turistaszezon kezdetével emelkedik a riasztások száma a népszerű üdülőhelyeken, különösen igaz ez a Balaton partjára. A vízi mentéstől kezdve az eltűnt személyek keresésén át a jogsértések megelőzéséig bezárólag rengeteg munkájuk lesz a szezonban a polgárőröknek. Ezekre külön tréningekkel készítjük fel a tagjainkat – mondta az elnök, aki arra is kitért, hogy minek köszönhető a sokrétű munka egyre professzionálisabb elvégzése.
Túrós András: Azonosultunk az ország védelmével
Fotó: Bach Máté
– A polgárőrség fantasztikus fejlődésen ment keresztül; az aranykorszak nyolc évvel ezelőtt kezdődött. A korábbi periódust – a rendszerváltás óta – tekinthetjük a klasszikus hőskorszaknak. Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy a polgárőrök saját járműveikkel, illetve gyalog teljesítettek szolgálatot. Ám ez 2010-ben megváltozott. A kormány anyagilag is segíteni kezdte a munkánkat: évi egymilliárd forint költségvetési támogatás kapunk, ezzel együtt közel hatszáz új típusú személygépkocsit is nyertek egyesületeink a különböző kormányzati pályázatokon. A rendőrség – amely mindig is partnerként kezelt minket – hozzávetőlegesen ezer gépjárművel járult hozzá szolgálati tevékenységünkhöz, ezenkívül számos kerékpárt és motorkerékpárt is kaptunk – emlékeztetett Túrós András, aki különösen hasznosnak tartotta, hogy minden egyesület részesülhetett a járműpark fejlődésének eredményeiből.
A Belügyminisztérium és a rendőrség mellett a helyi önkormányzatok segítik a polgárőrök életét. A helyi közösségek harmonikus kapcsolata szempontjából fontos az önkormányzatok anyagi hozzájárulása, az már a településtől függ, hogy milyen mértékű forrást kapnak a polgárőr-szervezetek.
Az elnök szeretné, ha ez a technikai fejlődés és támogatás a jövőben is folytatódna, miután mindenkinek érdeke a bűnmegelőzés segítése. Túrós András ennek kapcsán kiemelte, hogy a polgárőrök megérdemlik a bizalmat, hisz a szervezeteken belül példás a fegyelmi helyzet.
Elvétve történnek túlkapások, de ezek egyedi esetek, nem rendszerszintűek. A jövőre vonatkozólag az elnök kijelentette: egyik leghangsúlyosabb céljuknak az utánpótlás-nevelést tekintik, amire azért van nagy szükség, mert a polgárőrségben leginkább az idősebb korosztály tagjai képviseltetik magukat.
– A négy évvel ezelőtti jogszabály-módosításnak köszönhetően lehetőségünk van 14–18 éves polgárőröket felvenni az ifjú polgárőr tagozat keretén belül. Tagjaink sokszor járnak iskolákba előadásokat tartani és népszerűsíteni a szövetséget, ám a legfontosabb nem is az állományunk fiatalítása, hanem az, hogy hitet tettünk amellett: erősítjük fiataljainkban a hazaszeretetet, s egyben honvédelmi nevelésben is részesítjük őket. Jelenleg ezerháromszáz ilyen fiatalt tudhatunk köreinkben, ám ezt kevésnek tartom, ezért minden erőnkkel azon leszünk, hogy növeljük az arányukat, hiszen nagy szükség van rájuk – hívta fel a figyelmet Túrós András.
Jelenleg hatvanháromezer fő tevékenykedik polgárőrként, ebből negyvenezer a „közkatona”, aki a kül- és közterületeken teljesít járőrszolgálatot, a többiek pedig előadásokkal segítik a tanyák, falvak és városok védelmét. Az OPSZ célja, hogy minden lakott helyen legyen szervezetük, adataik szerint ugyanis ma Magyarországon 900-950 településen nincsen még polgárőrség.
Egy korábbi statisztika szerint a lakosság körülbelül 16 százaléka gondolja úgy, hogy a polgárőrök fizetést kapnak szolgálataikért, azonban – mint azt az elnök hangsúlyozta – mindenki önkéntes alapon dolgozik a hazáért és az ország biztonságáért.
