Gyakrabban okoz nem kívánt DNS-károsodást egy elterjedt génmanipulációs technológia, mint korábban feltételezték – írta a The Economist a Nature Biotechnology nevű szaklapban publikált friss tanulmányra hivatkozva.
Az angliai Cambridge-i Egyetem kutatói által készített dokumentum hosszú genommintákon keresztül vette górcső alá az egér- és embersejteken végrehajtott génmódosításokat. A vizsgálatok során azt találták, hogy a sejtek nagyjából húsz százalékánál a CRISPR–Cas9 elnevezésű eljárás nem szándékolt törléseket és átrendeződéseket okozott a száz bázispárnál hosszabb DNS-láncolatokban.
A hetilap szerint ez felveti annak a lehetőségét, hogy a nem célzott génekre vagy az azok sorrendjét szabályzó programokra nem kívánt hatással lehet a genetikai mérnökösködés. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a technológia alkalmazása több, a közelmúltban készült tanulmány szerint rákot is okozhat.
A lap azt is hangsúlyozta, hogy a módszer pontosságával és biztonságosságával kapcsolatos aggályok összességében nem eredményezhetik az eljárás elvetését, a vészharangot kongató kutatási eredményeket több kitétel is perspektívába helyezi. Egyrészt, mint írták, mezőgazdasági célú felhasználásban – mint például a terméshozam javítása – enyhébbek a nem szándékolt mellékhatások következményei, másrészt a CRISPR technológia is folyamatosan fejlődik.
A technikai feltételek adottak az emberi DNS átalakításához
Fotó: 123RF
A 2012-ben felfedezett eljárás lényegében egy eredetileg baktériumokban működő mechanizmust másol a DNS-láncok szerkesztésénél. Míg a tudósok már korábban is képesek voltak olvasni a génszekvenciákat, azok feldarabolása és újbóli összeillesztése sokáig megoldhatatlan feladat elé állította őket.
Az áttörő felfedezés abban állt, hogy egyes baktériumfajok úgy veszik fel a harcot az őket megtámadó vírusokkal, hogy a szóban forgó mechanizmust használva darabolják fel azok DNS-ét. A szekvenciák a CRISPR–Cas9-cel azonban nemcsak felbonthatók, hanem a kimetszett elemek helyére másik örökítőanyag-elem is illeszthető, ezáltal lehetővé válik a genetikai kód teljes újraprogramozása.
Az olcsón és könnyen alkalmazható módszer népszerűvé vált a laboratóriumi genomszerkesztésben. Az amerikai Editas Medicine nevű gyógyszeripari cég idén jelentette be, hogy öt új, humán használatra szánt gyógyszert fog kidolgozni a következő néhány évben a módszer segítségével, Kínában pedig már klinikai használatba is vették a technológiát. A hangzhoui rákkórházban például nyelőcsődaganatban szenvedő páciensek immunsejtjeit próbálják oly módon manipulálni, hogy képesek legyenek hatástalanítani a tumorsejteket.
Több országban embereken végzett kutatásokat is folytatnak, amelyek egyebek mellett arra irányulnak, hogy a módszert a sarlósejtes vérszegénység és egy veleszületett, vakságot okozó betegség gyógyításában is alkalmazhatóvá tegyék. A jövőben pedig az AIDS, a Huntington-kór, valamint egy izomsorvadással járó betegség kezelése is lehetővé válhat az új technológiával.
Engedélyeznék a Humán génmódosítást
Morálisan elfogadhatónak nevezte az emberi sperma- és petesejtek, valamint az embriók bizonyos esetekben történő genetikai manipulációját egy brit bioetikai tanács (Nuffield Council on Bioethics) jelentése – írta a brit The Economist. A súlyos erkölcsi aggályokat is felvető eljárást örökletes betegségek, valamint a rákra való hajlam kiiktatására látják alkalmazhatónak. A jelentés ugyanakkor két elv szem előtt tartására is felhívta a figyelmet. Mint írták, a génmanipuláció által előidézett változásoknak nem szabad növelniük a diszkriminációt és a megosztottságot a társadalomban, továbbá az embereken végzett genetikai mérnökösködésnek összhangban kell lennie a felnövekvő személy jóllétével.
