– Fontos közösen, európai szinten, méltó módon megemlékezni a diktatúrák áldozatairól, bármilyen utópisztikus ideológiai jelszóval követték is el a rémtetteket – közölte a Magyar Időkkel Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából.
A történész rámutatott: a diktatúrák alatt olyan, világosan meghatározható önkényuralmi rezsimeket értünk, amelyek a hatalom megszerzése és megtartása érdekében bármilyen eszközt – egyebek mellett a terrort, a totális állami erőszakot, koncepciós pereket, valamint koncentrációs táborokat – bevetnek.
– A diktatúrák jellemzően a hagyományos közösségi értékek – elsősorban a kereszténység – ellen lépnek fel, és sajátos nyelvezetükkel bélyegzik meg az ellenség egyre bővülő körét. Így válhatott a szovjet megszállás alatt a módos parasztokból a szavak szintjén kulák, a hívő emberekből klerikális reakciós, az 1956-os hősökből pedig köztörvényes bűnöző – fejtette ki a testület elnöke.
A kommunizmus és a nácizmus áldozatai előtt tisztelgő emléknap programja 18 órakor kezdődik a Kossuth Lajos téren, a Parlament déli oldalában, a gróf Andrássy Gyula miniszterelnök lovas szobránál felállított színpadon. Az ünnepi beszédeket követően az emlékezők a Cipők a Duna-parton emlékműhöz vonulnak az Antall József rakpartra, ahol virágot helyeznek el.

A tisztelgő menet a Cipők a Duna-parton emlékművet is felkeresi
Fotó: Havran Zoltán
Az emlékmenet várhatóan 18.45-kor indul a Terror Háza Múzeumhoz. A Csengery utca sarkánál felállított színpadon kevéssel fél nyolc előtt beszédet mond Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója. A megemlékezés közös mécsesgyújtással zárul a Hősök falánál.
Az Európai Unió igazságügyi miniszterei és államtitkárai 2011-ben döntöttek a hivatalos emléknappá nyilvánításról, s közös állásfoglalásban kérték fel a tagállamokat: vizsgálják meg, hogy saját országuk történelmének fényében milyen módon történjen a megemlékezés. Varsóban egy uniós kormányzati szintű konferencián arról született megegyezés, hogy több országot átfogó hálózatot állítanak fel a totalitárius rendszerek kutatására.
Az emlékezés időpontja ahhoz kötődik, hogy hetvenkilenc évvel ezelőtt kötött szövetséget egymással Hitler és Sztálin Közép- és Kelet-Európa felosztására. A német Harmadik Birodalom 1945-ben megsemmisült, ám a szovjet érdekszférába került kelet- és közép-európai országokban kommunista diktatúrák épültek ki, amelyek az 1990-es évek elején bekövetkezett rendszerváltásig fennálltak.