– A katyni erdőben a pisztolygolyók ugyanúgy életeket oltottak ki, mint a Zyklon–B gáz – emlékeztetett M. Kiss Sándor történész a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából a Kossuth téren, ahol csütörtök este hat órakor gyűltek össze a múltidézők. Ezután a Duna-parti Cipők emlékműnél hajtottak fejet a diktatúra zsidó áldozatai előtt, majd a Terror Háza Múzeum elé vonultak, ahol megemlékeztek a kommunista és a fasiszta diktatúra áldozatairól a túlélők naplói segítségével.
A megemlékezésen beszédet mondott Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) minisztere és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum vezetője. A rendezvény közös mécsesgyújtással zárult a Hősök falánál.
A KDNP szerint egyöntetűen kell felemelnünk a szavunkat az elesettekért és az elnyomásban élőkért. A párt a tegnapi közleményében hangsúlyozta: az emléknapon újra és újra fel kell idézi azokat a rémtetteket, amelyekből Magyarországnak olyan sok kijutott az elmúlt évszázadban is. Azt írták: Magyarország ma valódi demokrácia, ahol biztonságban van az emberek élete, tulajdonuk és értékeik, ugyanakkor megtapasztalták már, milyen a kommunista vagy a náci diktatúrák alatt élni, éppen ezért kell egy erős, szuverén és igazságos ország fejlődéséért dolgozni.
„Továbbra is meggyőződésünk, hogy az igazi védelem az elnyomással szemben egy olyan kereszténydemokrácia lehet, amely mindennél jobban óvja az emberi méltóságot, és mindent megtesz azért, hogy a közösség értékein belül az egyén minél jobban kiteljesedhessen” – írták a közleményben.
Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára az emléknap előestéjén Budapesten, a Honvéd téri Gulág-emlékműnél tartott rendezvényen úgy fogalmazott: tartozunk a diktatúrák áldozatainak azzal, hogy a kontinens előtt álló morális és biztonsági kihívásokra bátor, ugyanakkor megfontolt cselekvéssel határozott válaszokat adunk.
Hozzátette: az országban számos emlékmű tudatosítja, hogy a kommunizmus és a nácizmus bűnei soha nem felejthetők és nem évülnek el. A kormánypárti politikus arra is felhívta a figyelmet: „Európa hatalmon lévő vezetői közül sokan ma is hihetetlen vonzalmat éreznek a kommunizmus iránt, és döntéseikben egyre több kommunisztikus vonást lehet felfedezni.”
Magyar–lengyel–litván kezdeményezésre az EU-országok igazságügyi miniszterei 2011. júniusi, luxemburgi tanácskozásukon fogadták el a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozataira emlékező dekrétumot, amely azt is rögzíti, hogy a közép- és kelet-európai népek sorsát megpecsételő Molotov–Ribbentrop-paktum aláírására emlékezve augusztus 23-án tartják meg az emléknapot.
A sztálini Szovjetunió és a náci Németország közvetlenül a második világháború kitörése előtt kötött az egész világot megdöbbentő megnemtámadási szerződést. A dokumentumot 1939. augusztus 23-án írta alá Moszkvában Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter. A szerződésnek titkos záradéka is volt, amely német és szovjet érdekszférákra osztotta fel Kelet-Európát. A paktum azonban csak elodázta a két diktátor összecsapását: Hitler, miután már nem fenyegette a kétfrontos harc veszélye, 1941. június 22-én elindította hadosztályait a Szovjetunió ellen.