A kisgyermekek egészségét elsősorban anyatejes táplálással lehet megalapozni, hiszen annak tápanyagtartalma és összetétele igazodik a baba mindenkori igényeihez. Az utóbbi 15 évben világszinten mégis szinte stagnált a kizárólagos szoptatás aránya, az újszülötteknek pedig majdnem a fele nem jut időben az egészséget megalapozó előtejhez.
Felmérések szerint világszerte évente több mint 820 ezer öt év alatti gyermek és húszezer kismama halálában játszik szerepet a szoptatás hiánya. A változáshoz szakszerű oktatási rendszer szükséges, amely világszerte segíti a kismamákat a szoptatási nehézségek leküzdésében. Hazánkban ebben igyekszik segíteni az Első 1000 nap program elnevezésű népegészségügyi tájékoztató kampány, amelyet az augusztus 1-jén kezdődő anyatejes táplálás világhetére időzítettek.
A világhetet 1992-ben jelöltek ki azért, hogy felhívják a figyelmet a szoptatás előnyeire és ezzel fontosságára, valamint a megoldandó problémákra, amelyekkel a kismamáknak táplálás közben kell szembenézniük. Az anyatejes táplálás jelentőségét olyan nemzetközi szervezetek hangsúlyozzák, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az UNICEF, az Első 1000 nap program (www.elso1000nap.hu) pedig egyik aranyszabályaként fogalmazta meg, hogy a baba legjobb tápláléka az anyatej.
A kisbabák és kisgyermekek egészségét már közvetlenül születésük után meg lehet alapozni megfelelő szoptatással: a WHO javaslata szerint az az ideális, ha az újszülött életének első órájában találkozik az úgynevezett kolosztrummal, azaz előtejjel, majd az első fél évben csakis anyatejet fogyaszt. A későbbiekben sem szabad hirtelen megszakítani az anyatejes táplálást: az első két életévben, a hozzátáplálás időszakában is elsősorban erre érdemes támaszkodni.
A magyar adatok szerint bár a magyar kisbabák egyharmadát kizárólagos szoptatás útján táplálják, egy felmérés szerint 2009 és 2014 között 3,6 százalékkal csökkent a csak anyatejjel táplált féléves csecsemők száma. Ugyanakkor a felmérés során azt is vizsgálták, a hozzátáplálás idején hány egy év körüli kisgyermeket szoptatnak még: ez a 35 százalékos arány jelentősen magasabb, mint Görögországban (6,4 százalék), Izlandon (16 százalék) vagy Luxemburgban (11,8 százalék).
– Bizonyított, hogy optimális szoptatással akár a felére csökkenthetjük az olyan gyakori gyermekkori betegségek kockázatát, mint a hasmenés vagy a különböző légúti fertőzések. A szoptatás emellett megvédheti a csecsemőt az asztmától, a bölcsőhaláltól vagy a középfülgyulladástól, és csökkentheti a túlsúly és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét.
Emellett azt is kimutatták, hogy a gyermekek agyfejlődésére és kognitív képességeire is pozitív hatással van. Az anyatejes táplálás ráadásul a kismamák egészségét is megvédi: csökkenti a szívproblémák, a 2-es típusú diabétesz, valamint a petefészek- és mellrák kialakulásának esélyét, közvetlenül a vajúdás után pedig elősegíti a méh összehúzódását és csillapítja a szülés utáni vérzést – hangsúlyozta Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke, az Első 1000 nap program szakértője.