Rácz András hozzátette, ezek a források hozzájárulnak ahhoz, hogy az ország területének szinte egynegyede természetközeli állapotban maradjon fent, amelyet európai összehasonlításban is kiemelkedő aránynak nevezett.
A természetvédelmi területek, a tájvédelmi körzetek és a nemzeti parkok Magyarország területének 9 százalékára terjednek ki, ehhez számítható hozzá a Natura 2000 hálózat, mely az ország területének további 12 százaléka – ismertette az államtitkár.
Rácz András szól arról is, hogy ezen a területen nem csökkentek az uniós források, a természetvédelem a korábbi uniós ciklussal megegyező összegből gazdálkodhat. 2014-ig szintén százezer hektárnyi terület került ökológiailag kedvező állapotba, melynek közel fele vizes élőhely volt.
Az államtitkár elmondta, hogy 169 ország csatlakozott a Ramsari Egyezményhez, mely kezdetben a vízimadarak védelmére jött létre, de ez már kibővült a vizes élőhelyekhez kötődő fajokkal, így komplex ökoszisztémáknak nyújt védelmet. Magyarországon 243 ezer hektárnyi terület tartozik a Ramsari Egyezmény hatálya alá, 29 helyszínen.
Tatán a város közepén található Öreg tó, valamint a Tata és Naszály között elterülő Ferencmajori-halastavak szerepelnek a Ramsari Egyezmény listáján. A tavak a madárvonulási útvonalak mentén fekvő, nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek.
A konferencián a Dunántúli-középhegység újjáéledő karsztforrásairól tartott előadást Csepregi András, aki elmondta, hogy a bányászat miatt a térségben 1960-tól a vízkiemelés ötven százalékkal haladta meg a karsztvizek természetes utánpótlását. Mára a vízkészlet 90 százaléka visszatöltődött, a jövőben csak a vízszint kisebb emelkedésére lehet számítani, mely a felszíni csapadék intenzitását követi.
A térségben az egyik legmagasabb vízszint emelkedést Tatán lehet megfigyelni, itt 20 év alatt 40 méterrel emelkedett meg a karsztvíz szintje, ennek következtében számos korábban beépített területen, például lakóházak alatt is visszatértek a források.
A 2-3 millió évvel ezelőtti dunántúli vulkánkitörések törésvonalai mentén felszínre jutó vizek 16-22 fokosak, Tata térségében naponta napi 30 ezer köbméteres mennyiségben törnek a felszínre.
A korábbi vízhozamra jellemző, hogy 1886-ban az Akadémia megbízására megtervezték Budapest egy részének vízellátását az itteni források vizéből. A terv elvetésének egyik oka az volt, hogy a 20-22 fokos víz Budapestig csak 17-18 fokra hűlt volna le.