Szorgalmazzuk, hogy az Országgyűlés tartson rendkívüli vitanapot a témában – nyilatkozta lapunknak Budai Bernadett, a párt szóvivője, aki hozzátette: ezzel kihasználják az egyik ilyen indítványozási lehetőségüket. A Fidesz-frakció sajtóosztálya megkeresésünkre azt nyilatkozta, hogy még nem dolgozta ki álláspontját. Az LMP sajtóosztályától kapott tájékoztatás szerint a párt megkapta a PSZ levelét, de döntést a vitanap támogatásáról csak a következő frakcióülésen hoznak. A Jobbik frakciója is megkapta a dokumentumot – közölte a Magyar Időkkel Dúró Dóra, a párt oktatási szakpolitikusa. Mint fogalmazott, ő személyesen támogatja a vitanapot, de a frakció erről még nem döntött.
Eddig 34 százalékkal emelkedtek a pedagógusilletmények – Fotó: Bach Máté
A KDNP-frakciótól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a képviselőcsoport még nem alakította ki a kérdésben az álláspontját. A Köznevelésért Felelős Államtitkárság a hírre reagálva közölte lapunkkal, hogy szakmai kérdésekben folyamatosan egyeztet az erre hivatott szakmai képviseletekkel. Álláspontjuk szerint a megoldás kulcsa az, hogy a tárgyalóasztal mellett jussanak közös nevezőre a felek. A kormány elsőként a pedagógusoknak dolgozott ki életpályamodellt, és a rendszerváltás óta a legnagyobb béremelési programot indította el, amely 2013 és 2017 között minden évben kiszámítható, összességében mintegy 50 százalékos béremelést jelent. Eddig átlagosan több mint 34 százalékkal emelkedett a pedagógusok alapilletménye, amely idén további 3,4 százalékkal nő.
A köznevelés helyzetéről szóló vitanapot kezdeményező PSZ szerint többek között a finanszírozás, a tanfelügyeleti rendszer és a tantervi szabályozás kérdése is felülvizsgálatra, átalakításra szorul. Felhívással fordultak a pedagógusokhoz, hogy álljanak az általuk felvetett követelések mellé, csatlakozásukkal nyomatékosítsák azt. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) üdvözli a kezdeményezést. Mendrey László, a szervezet elnöke örömmel fogadta, hogy a PSZ is felsorakozott a novemberi kezdeményezésük mellé. Úgy véli, lesz vitanap, amelyen reményei szerint minél több parlamenti képviselő részt vesz.
A Miskolci Herman Ottó Gimnázium által korábban közzétett nyílt levélhez több tucat tantestület és egyesület, csoportosulás is csatlakozott, amelyben az oktatásüggyel kapcsolatos átfogó kritikát fogalmaztak meg, és egyben kaotikusnak minősítették a rendszert. Egy Népszabadságban megjelent interjúban Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke azt mondta, hogy jelentős mértékben egyetért a miskolci iskolával. A levéllel kapcsolatban egy név nélkül nyilatkozó, az oktatásban dolgozó szakember kételyeit is megfogalmazta, azt indulatkeltőnek nevezte. A tanulói óraszám csökkentése, amelynek a szükségességét hangsúlyozzák, a pedagógus-óraszámok apadását is maga után vonhatja, ami, mivel ezek alapján állapítják mega szükséges státusokat, álláshelyek elvesztésével járna. Erre 2010 előtt már volt példa. Véleménye szerint a tanárok kötelező óraszáma csökkentésének – amely a jelenlegi jogszabály szerint 22–26 között van – és a további fizetésemelés követelésének rossz üzenete van.
