Tavaly júliustól már 30 százalékkal emelkedett a rendvédelmi dolgozók illetménye, akik a múlt évben elfogadott életpályamodellnek köszönhetően január 1-jétől újabb 5 százalékos béremelésben részesülnek. A életpályamodell nyomán 2019-ig 50 százalék lesz a béremelés mértéke, vagyis évente 5-5 százalékkal bővül a rendvédelmi dolgozók keresete. Mint Zsinka András, a Belügyminisztérium személyügyekért felelős helyettes államtitkára fogalmazott, a kormány meg kívánja becsülni a rendvédelmi dolgozók munkáját, különös tekintettel arra a helytállásra, amelyet a 2015-ös migránskrízis során mutattak. A 43 ezer ember béremelésére összesen 93 milliárd forintot fordítanak. Ebben a helyzetben a béremelésen túl ötezer rendőrnek és családtagjaiknak, mintegy 15 ezer embernek nyújtanak üdülési lehetőséget, illetve az idei 5 százalék után újabb 5 százalékkal nő a rendvédelemben dolgozó közalkalmazottak bére is. Az életpályamodell további eleme a lakhatási, otthonteremtési támogatás, illetve egy megtakarítási célú biztosítás bevezetése.
Továbbá folyamatos előmeneteli lehetőséget biztosít a hivatásos állománynak az új szolgálati törvény, amelynek nyomán lehetővé válik a teljesítménybérezés is. Erre nyolcmilliárd forintot különítettek el, illetve a szerteágazó illetményrendszer helyébe egy mindössze öt elemből álló pótlék lépett. Ugyancsak új elem a becsületbíróság intézménye, amely elé azok kerülnek, akiknél felmerül a szolgálati jogviszony megszüntetése, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói számára bevezetik a tisztjelölti jogviszonyt.
A kormány döntése értelmében három lépcsőben a teljes oktatói-kutatói kör bére nő a felsőoktatásban, első lépésként januártól 15 százalékkal. Ezt 2017-ben és 2018-ban is újabb 5-5 százalékos béremelés követi, összességében tehát 27 százalékos növekedésre számíthatnak a felsőoktatásban dolgozó oktatók-kutatók. Palkovics László felsőoktatási államtitkár tájékoztatása szerint a bértábla rendezésének költsége három évre 15,2 milliárd forint, ezt teljes egészében a költségvetés állja. 2015. októberi adatok szerint mintegy 15 ezer oktatót és ezen belül 1800 kutatót érint a bérek rendezése. Az egyetemi tanárok bére 2015-ben 437 300 forint, ez 2016 januárjában 503 ezer forintra, 2017 januárjában 528 ezerre nő, és a 2018-as emeléssel eléri az 554 ezer forintot. Adjunktusok esetében a mostani 218 ezer forintos bér 251 ezerre, majd 2017-ben 264 ezerre, 2018-ban 277 ezerre nő. A tanársegédeknél a 174 900 forint 201 ezerre, 2017-ben 211 ezerre, majd 2018-ban 221 ezer forintra emelkedik. A felsőoktatási államtitkár elmondta, hogy a nem oktatói kör számára 150 ezer forintos bérminimumot határoztak meg, amelyet az intézmények gazdálkodnak ki. Ez a teljes rendszer szintjén ötmilliárdot jelent, ami a felsőoktatási költségvetés egy százaléka.
Január 1-jétől bevonták a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőket is a pedagógus-előmeneteli rendszerbe. Ez a csaknem 900 érintettnek átlagosan 30-40 százalékos, havi nettó 40-60 ezer forintos béremelkedést jelent. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának tájékoztatása szerint az eredményes kora gyermekkori intervencióhoz szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat elfogadásával párhuzamosan a kisgyermekek napközbeni ellátásának fejlesztésénél a kormány a lehetőségekhez mérten minél nagyobb figyelmet kíván fordítani az ágazatban dolgozó kisgyermeknevelők, szakemberek bérhelyzetének javítására, az erőfeszítéseikhez méltó anyagi elismertség biztosítására. Rétvári Bence hangsúlyozta, a felsőfokú végzettségűek mellett fontos, hogy az ágazatban dolgozó középfokú végzettségű munkavállalók helyzete is javuljon. Őket érinti a kormány tavaly november 18-i ülésén elfogadott azon döntése, hogy a 2015 júliusától bevezetett kiegészítő bérpótlék 2015 novembere után is jár határozatlan időre, de legalábbis a szociális életpálya bevezetéséig a szociális szférában, így a bölcsődében dolgozóknak is.
Ismert: a pedagógusok voltak az elsők, akiknek a kormány életpályát kínált 2011-ben, és ennek részeként a béremelést is megvalósította. A tavalyi volt a harmadik év, amikor béremelésben részesültek a pedagógusok, az életpálya részeként újabb 3,5 százalékkal emelkedett az illetményük. A köznevelési államtitkárság tájékoztatása szerint az idei költségvetésben benne van a következő emelés fedezete: 2016 szeptemberétől átlagosan legalább 3,4 százalékkal nő majd a pedagógusok alapilletménye. A béremelés 2017-ben is folytatódik majd.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a tavalyi évhez hasonlóan idén szintén 4 százalékos bruttó bérnövekedés várható, ami az adóváltozások miatt 5,5 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így a várt 2 százalékhoz közeli infláció mellett mintegy 3,5 százalékkal emelkedhet a nettó reálbér. A szakértő szerint a bérnövekedésre kedvezően hathat, hogy egyes hiányszakmákban gyorsulhat a béremelkedés üteme a következő években.
Hasonló prognózist fogalmazott meg a GKI is. Előrejelzésük szerint idén a bérkiáramlás 4,5-5 százalékra, az áremelkedés 1,7 százalék körülire gyorsul, de ez utóbbit a személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkentése részben ellensúlyozza. Így a reálkeresetek ismét 4 százalékkal nőnek. Január elsejétől több pénzt vihetnek haza az alacsonyabb keresetű dolgozók is: a minimálbér összege bruttó 105 ezerről 111 ezer forintra, a garantált bérminimum összege pedig bruttó 122 ezerről 129 ezer forintra emelkedett.