A lengyel és a magyar nép véres történelmi tapasztalata, hogy ahol az ideológia véget ér, ott kezdődnek a sortüzek – fogalmazott Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Diktatúrák sortüzei – Fegyveres erőszak a hatalom eszköztárában című konferencián. Beszédében kiemelte, hogy a diktatúrák előbb a szólás és a gondolkodás, majd a cselekvés szabadságát korlátozzák, ezután következik a kendőzetlen, nyers erőszak. Az egykori sortüzek fényében mutatkozik meg leginkább a pártállami diktatúra igazi arca, amely a védtelen lakosság ellen, ártatlan civilekkel szemben alkalmazott tömeges fegyverhasználaton és az ezáltal elért megfélemlítésen alapult. A sortüzek bebizonyították azt is, hogy a kommunista vezetőknek semmi sem volt drága, ha a hatalom megtartásáról volt szó.
A házelnök szerint a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján megbukott a kommunista rendszer, de „a sűrített marxizmus helyét fokozatosan átvette a sűrített liberalizmus, azaz a politikai korrektség mint a szólás- és gondolatszabadság korlátozásának új, 21. századi eszköze. Manapság a demokrácia szó előtt használt liberális jelző a valaha használatban volt népihez hasonlóan egyre inkább fosztóképzőként értelmezendő. A liberális ideológia és a valóság közötti szakadék egyre nő. Ezért fontos szerep hárul a V4 tagállamaira, hiszen közös fellépéssel, történelmi tapasztalataink hiteles felmutatásával még megmenthetik Európát a fenyegető szakadéktól, az önfelszámolás kísértésétől.
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke lapunknak elmondta, hogy a napokban van az 59. évfordulója annak, hogy az MSZMP vezetése, benne Kádár Jánossal, Apró Antallal, Biszku Bélával és a többiekkel döntött a társadalmi ellenállás erőszakos letöréséről, egyértelmű a politikai felelősségük az ügyekben. Az 1956-os évforduló lehetőséget ad arra, hogy a lengyel – magyar barátságot újra tartalommal töltsék meg.
Hozzátette: a magyar ’56 a lengyelek számára is szimbólum. A közös gyökerek megértése, a kommunista diktatúrával való közös elszámolás mind-mind nagyon fontos része az európai identitásnak. Meg kell mutatni a nyugat-európai népeknek a kommunizmus történetét, ezért közös terveket is megfogalmaztak a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézettel. Kiemelte: holnap lesz az 59. évfordulója annak, hogy több ezer nő néma tüntetéssel hajtott fejet a forradalom és szabadságharc áldozatai előtt, és tett hitet a szabadság mellett. Erre volt válasz a pártvezetés részéről az erőszak alkalmazása.
Az elnök ünnepi köszöntőjében kijelentette: a kommunista rendszereket elemezve ma már jól tudjuk, hogy a diktatúra lényegéhez tartozott a politikai célból gyakorolt állami erőszak. Ezen rendszerek működésének belső logikáját kell megértenünk, mivel a sortüzek e diktatúrák lényegéből fakadnak. Szavai szerint a hatalom birtokosai a fegyveres erőszakot valójában a társadalmi, politikai, gazdasági válságkezelés eszközének tekintették. Lukasz Kaminski, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete elnöke azt emelte ki, hogy a múlt feltárásával a jelen és a jövő ifjúságát is inspirálhatjuk annak felismerésére, milyen fontos érték a béke, a szabadság és az emberi méltóság. A kommunista rendszer elleni felkelései során mindkét nép az európai értékeket védte, ami része belépőnknek az európai integrációba.
A konferencián a lengyelországi és magyarországi sortüzek áldozatairól és a tettesekről, az események történeti hátteréről tartottak előadásokat lengyel és magyar történészek. Tischler János, a Varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója egy rövid filmet is levetített, amely a lengyelek szolidaritását ábrázolta a magyar forradalom és szabadságharc mellett. Előadásában kitért azokra a tüntetésekre és a szovjet konzulátus elfoglalására, amelyeket a magyarországi események inspiráltak. A magyar forradalom évtizedekkel később is a szabadság szimbólumaként élt a lengyelekben, ezt bizonyítja az is, hogy a Szolidaritás Mozgalom 1986-ban emléklapot tett ki a szabadságharc 30. évfordulója alkalmából a varsói magyar nagykövetség épülete elé.
Szerda este megnyílt a konferenciához kapcsolódó, Hidegháború-egy megosztott világ című kiállítás is az egyetemen.