Több mint tíz évvel a történtek után jogerős ítéletet hirdetett tegnap a Fővárosi Ítélőtábla a 2006. őszi fővárosi tömegoszlatásokkal összefüggésben a Gyurcsány-éra rendőri vezetői ellen indult büntetőperben.
Az elsőfokú döntéshez képest a táblabíróság Gergényi Péter volt fővárosi főkapitányt megrovás helyett pénzbüntetéssel sújtotta elöljárói intézkedés elmulasztásáért, amely a vád szerint úgy valósult meg, hogy a tábornok hagyta, hogy káosz alakuljon ki a rendőri vezetés körében, és a tévészékház védelmére kijelölt Mittó Gábor – negyedrendű vádlott – ne teljesítse a kiszabott feladatot.
Az indoklás szerint a volt budapesti főkapitány védekezése nem elfogadható, miszerint őt nem terhelte elöljárói kötelezettség. Mint fogalmaztak, ha Gergényi eleget tett volna ezen kötelezettségeinek, akkor elkerülhető lett volna, hogy a tüntetők betörjenek a székházba.
A vád része volt az is, hogy Bene László akkori országos rendőrfőkapitány nem kezdeményezett eljárást a jogsértést elkövető beosztottjaival szemben, akik 2006. október 23-án, a Fidesz belvárosi nagygyűlése után azonosító szám nélkül, sokaknak súlyos, maradandó sérüléseket okozva oszlatták a tömeget, továbbá eltűrte, hogy a Rebisz parancsnoka, Dobozi József harmadrendű vádlott nem rendelt el vizsgálatot és senkit nem vont felelősségre.
Emlékezetes: Gyurcsány Ferenc Balatonőszödön elmondott beszéde 2006. szeptember 17-én került nyilvánosságra, amelynek következtében a kormány távozását követelő tömegek vonultak a főváros utcáira, a Parlament elé, majd a köztévé székházához, amelyet megostromoltak.
Az ítélet szerint Gergényinek összesen négyszázezer forint pénzbüntetést, Mittó Gábornak, a tévészékház egykori helyszínbiztosítási parancsnokának pedig a megrováson túl kétszázezer forintnyi bűnügyi költséget kell megfizetnie.
A táblabíróság katonai tanácsa a többi – tizenkét – vádlott ellen helybenhagyta az elsőfokú ítéletet elévülés vagy más, büntethetőséget kizáró ok miatt. Majoros Zoltán, a Szabadság tér műveletirányító parancsnoka esetében első fokon megszüntették az eljárást, másodfokon viszont bűncselekmény hiányában mentették föl. Az indoklás szerint az elöljárói gondoskodás elmulasztásának vétsége nem Majorost terheli, azaz a műveletirányítónak nem állt módjában a rendőrök védőfelszereléseinek pótlása.
Gyurcsány Ferenc kiállt a vádlottak ártatlansága mellett, amikor a büntetőper első tárgyalásán az akkori miniszterelnök tanúként nyilatkozott. Azt állította, voltak tévedések és hibák, de egészen biztos benne, hogy azok, akik a bíróság előtt állnak, ártatlanok. Az ügyben vizsgálódó parlamenti albizottság nem csak az egykori rendőri vezetőket hibáztatta, a 2010 októberében bemutatott jelentés szerint a politikai felelősség Gyurcsányt terheli.
A testület azt állapította meg, hogy a szeptember 18-i éjszakán a kormányfő megkerülte Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztert, és közvetlenül Szabadfi Árpád akkori országos rendőrfőkapitány-helyettesnek adott utasítást az épület megvédésével kapcsolatban.
A pártok véleménye is eltérő
A Fidesz elfogadhatatlannak tartja az ítéletet, a Jobbik szerint Fővárosi ítélőtábla katonai tanácsa futni hagyta a bűnösöket, míg a DK abban sem biztos, hogy voltak-e rendőri túlkapások. A Fidesz az MTI-nek küldött közleményében azt írja: Gergényi Péter az egyik felelőse annak, hogy 2006 őszén Gyurcsány Ferenc erőszakkal szétverette az ellene békésen tüntető tömeget. A nagyobbik kormánypárt felháborítóan enyhének tartja a Gergényi Péterékre kiszabott büntetést. Úgy fogalmaznak: politikai bosszúból több száz békés demonstrálót állítottak elő, sokakat meghurcoltak, sokan megsérültek, többen maradandó sérüléseket szenvedtek.