Mivel sem az Európai Bizottság, sem az EP nem indíthat direktben demokratikusan megválasztott kormányok ellen olyan intézkedést, miszerint vonják meg a tagország szavazati jogát, ezért rögzítették még 2000-ben a lisszaboni szerződésben a polgári kezdeményezés intézményét. A szervezetnek a 28 tagországból legalább hétből legalább egymillió aláírást kell összegyűjtenie ahhoz, hogy az Európai Bizottság elé vigye az ügyet. Ahhoz, hogy szankciók érjék Magyarországot, a népi kezdeményezés intézménye nem kiforrott, gyenge lábakon áll. A taktikai atomfegyver vélhetően csak arra lesz jó, hogy ismét tarthatnak egy vitanapot az Európai Parlamentben Magyarországról.
A népi kezdeményezés rendszerének előzménye az volt, hogy az 1999-es választásokon Ausztriában hiába lett első a Szociáldemokrata Párt, a második és harmadik helyen végzett Szabadság Párt és az Osztrák Néppárt tudott koalíciót alakítani. Ausztria 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, akkoriban Jörg Haidert nevezték Európa mumusának, több szankciót is bevezettek az országgal szemben, sőt az osztrák diplomatákkal kezet sem fogtak abban az időszakban az európai prominensek. Az uniónak nem tetszett a nagykoalíció, de azt tudták, hogy demokratikusan megválasztott kormányokat direktben nem tudnak támadni, viszont a 7. cikkely erre lehetőséget adhat.
A Magyarországot támadó szervezet radikális baloldali és keresztényellenes, jelszavuk: „Építsünk egy szekuláris Európát mindenkinek.” Székhelye Brüsszel, 50 tagszervezete van húsz európai országban. Az Európai Humanista Föderáció elnöke pedig az a Pierre Galland, aki a belga Szocialista Párt tagja és tanácsadója. Az EHF belga tagjának, a Centre d’Action Laïque-nek a jelenlegi elnöke, Henri Bartholomeeusen 2005 és 2008 között a Grand Orient Belgium nevű szabadkőműves társaság nagymestere volt. Az elmúlt években a kisebbségi polgári kezdeményezések a lisszaboni szerződés által lehetővé tett új jogi eszközt hasznosították. Közülük a legnagyobb nyilvánosságot a Minority Safe Pack, vagyis a kisebbségvédelmi csomag kapta, az indítvány a legtöbb európai kisebbségi szervezetet tömörítette. Az Európai Bizottság ezt elutasította, álláspontja szerint az európai kisebbségi kezdeményezés nem tartozik a testület jogalkotási hatáskörébe.
A néppárti frakció kiállt mellettünk
A Fidesz politikai bosszúhadjáratnak és méltatlan koncepciós eljárásnak tartja azt, ahogy az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén ismételten hazánk uniós szavazati jogának a balliberális erők által szorgalmazott felfüggesztésével foglalkozik. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint az uniós politikai támadás napirendre kerülését a kezdeményezők gyakorlatilag szándékos hivatali adatelhallgatással érték el. Az EP Magyarországról szóló júniusi határozatában az szerepelt, hogy az Európai Bizottság (EB) vizsgálja meg, szükségesnek látja-e a jogállamisági mechanizmus, vagyis a 7-es cikkely beindítását Magyarországgal szemben. Az EB novemberben a parlament igazságügyi bizottságának megkeresésére ezt nem tartotta indokoltnak, azonban ezt a testület nem osztotta meg az EP-vel, amely így az ügyet a plenáris ülés elé vitte. Lapunk birtokába jutott az Európai Néppárt frakcióvezetőjének, Manfred Webernek az uniós parlament elnökéhez, Martin Schulzhoz ebben az ügyben írott levele, amelyben elfogadhatatlan incidensnek nevezte az információelhallgatást. (V. V. A.)
