Módosította az Országgyűlés a Nemzeti Kulturális Alapról (NKA) szóló törvényt, amely értelmében nagyobb szerepet kap a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) a kulturális alap forrásainak elosztásában. Az előterjesztő Balog Zoltán indoklásában az áll: az akadémia kulturális életben elfoglalt helyére tekintettel indokolt, hogy az NKA-val mint elkülönített állami pénzalappal szorosabban együttműködjön, így az alap forrásainak felosztásáról – pályáztatással – döntő testületekben, a szakmai kollégiumi munkában, a művészeti területet érintő döntéshozatalban részt vegyen. Az emberi erőforrások minisztere szerint a törvénymódosítás megerősíti az MMA-nak a művészeti életben elfoglalt kultúrstratégiai szerepét.
Változás lesz, hogy a Nemzeti Kulturális Alap-bizottság – amely az NKA elnökéből (a miniszterből), az alap alelnökéből és a tagokból áll – tagjait kik javasolják. Jelenleg a tagok felét a tárcavezető saját hatáskörében, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján bízza meg. Ez úgy módosul majd, hogy a tagoknak csak az egyharmadát javasolja a miniszter saját hatáskörében, és egyharmadát az MMA, további egyharmadát pedig az érintett szakmai szervezetek ajánlása alapján nevezi ki.
Módosul az NKA állandó szakmai kollégiumai vezetőinek és tagjainak kinevezése is. Ezeknél eddig ugyancsak az volt az eljárás, hogy a tagok egyik felét a kormány delegálta, a másikat pedig a szakma. A jövőben szintén egyharmadukat kéri fel a miniszter saját hatáskörben az érintett szakmai szervezetek véleményének meghallgatása után, és egyharmad-egyharmad arányban javasol tagokat az MMA, valamint a szakmai szervezetek.
A Magyar Színházi Társaság (MSZT) szerint a delegálás módjának változása miatt nem csorbul az NKA függetlensége. Vajda Márta, az MSZT ügyvezető titkára lapunkat úgy tájékoztatta: a hétfői elnökségi ülésen napirendre került az új eljárás kérdése. Álláspontjuk szerint a legfontosabb, hogy valamennyi tag szakmai konzultációt követően, konszezus alapján kerüljön a kollégiumokba. Nem így vélekedik a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete, amely november végi közleményében egyebek mellett azt kifogásolta: az MMA kizárólag művészeti kérdésekkel foglalkozik, és a magyar művészeti élet tagjainak csak egy részét képviseli. A változtatások nyomán szerintük tovább csökken a közgyűjteményi és közművelődési terület érdekképviselete a kulturális pályáztatásnál. Az MMA sajtóosztálya lapunknak arra hívta fel a figyelmét: a testület és a társadalmi szervezetek részaránya együttesen a jelenleginél magasabb, nem kormányzati delegálási arányt eredményez a szakmai kollégiumokban.
Az új kollégiumi struktúrát 2016. január 1-jéig kell létrehozni. Az elfogadott törvénymódosítás értelmében további változás, hogy az NKA alelnökét a szakminiszter ezentúl az MMA-elnök véleményének kikérésével nevezi ki.