Perbeszédekkel és az utolsó szó jogán elhangzó védekező felszólalásokkal folytatódott a Kulcsár-per a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az elsőrendű vádlott, Kulcsár Attila ügyvédje szerint bizonyítást nyert, hogy a bróker nem saját akaratából, hanem ügyfelei megbízásából kezelte a rábízott vagyont, a vagyontárgyak feletti rendelkezés az ügyfeleké volt. Jogi képviselője úgy fogalmazott, a pénzéhség pozitív jelenségként is felfogható, hiszen a pénzforgalomnak köszönhetően alakult ki az írás az ősi civilizációkban, vagyis a „betűvetés tudományát nem a költők találták ki, hanem a könyvelők”.
Az utolsó szó jogán Kulcsár úgy vélte: megdőlt a koncepció, amely szerint az egyik oldalon a magányos sikkasztó bróker, a másik oldalon az átvert jóhiszemű ügyfelek állnak, az értékek mozgatása mindig az ügyfelek beleegyezésével történt. A vádirat szerint a Britton-cégcsoport megalapítása bűncselekményből származó pénzből történt, de azt senki sem vizsgálta, hogy milyen bűncselekményből és mekkora összeg került a céghez – mondta Kulcsár. Kerék Csaba másodrendű vádlott elmondta: nemhogy bűnösnek nem érzi magát, de büszke is arra, amit tett. A hetedrendű Bitvay Miklós hosszan beszélt, kifogásolva, hogy annak idején Kulcsár vallomását egy az egyben átemelték a vádiratba. A vagyonelkobzásról szólva Bitvay azt kérte a bíróságtól: házával együtt az anyósát is foglalja le a hatóság.
