A tárcavezető szerint a gazdasági növekedés mellett az életminőségre és a fenntartható fejlődésre is nagy hangsúlyt kell helyezni. Kiemelte: 25 éve nem született annyi gyermek, mint idén, az állam a leghátrányosabb helyzetűeknek már születésüktől kezdve esélyt akar biztosítani, a bölcsődei program keretében minél korábban be akarják hozni őket az állami ellátórendszerbe. Beszélt a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetéséről is, amely rugalmasabbá teheti a köznevelési rendszert, ezért a tervről építő jellegű szakmai vitát kell folytatni. Ez szorosan kapcsolódik a lemorzsolódás problémájához, mivel a középiskolákban, különösen a szakképzésben, magas a végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya, ezért is volt szükséges az iskolarendszer átalakítása. A felsőoktatás területéről kiemelte a duális képzés elindítását, amelyet sikertörténetként jellemzett. Több száz vállalat és hallgató kapcsolódott be rögtön az első évben, ami azt jelzi, hogy sikerült a gazdaság és az oktatás világát összekapcsolni. Balog Zoltán közölte, hogy a demográfiai problémákat és a szakképzett munkaerő növelését Magyarország belső erőforrásokkal akarja megoldani.
Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy csak az erős identitású nemzetek képesek jó gazdasági eredményeket elérni. Kitért a családok megerősítését célzó kormányzati intézkedésekre is, amelyeknek az a céljuk, hogy a szülők biztos alapokon tervezhessék meg a gyermekeik jövőjét. Az államtitkár beszédében hangsúlyozta a digitális tudás és a nyelvismeret munkaerőpiaci fontosságát is. Czunyiné Bertalan Judit beszélt a pedagógus-életpályáról és a minőségi munkakörnyezet kialakításáról, valamint a fenntartói struktúra átalakításáról is. Szavai szerint korábban az iskolákat fenntartó önkormányzatoktól függött, hogy milyen fejlesztések valósultak meg az iskolákban, az állami fenntartásba vétel óta ezekhez mindegyik intézmény hozzáfér.
A kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a szervezők egy rövid, de látványos interaktív közvélemény-kutatással kezdtek, Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár közölte: a diploma önmagában kevés a munkavállaláshoz, szükséges ehhez a megfelelő tudás és attitűd megléte is. Utalt arra, hogy Magyarországon a diplomások négy százalékának nincs munkája, ami kicsit jobb, mint az uniós átlag. A paradigmaváltás kapcsán kiemelte, hogy a tudásátadás folyamatában a világháló a hagyományos oktatás versenytársává vált.
Odrobina László, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a pályaorientáció fontosságára hívta fel a figyelmet. A szakképzési rendszer átalakításának célja az, hogy mindenki olyan szakmát tanuljon, amelyikhez tehetsége és kedve van. A konferencia szervezői elmondták, hogy a tegnapi rendezvénnyel szerették volna elérni, hogy a vállalati szféra képviselői és a pedagógusok párbeszédet folytassanak egymással a jövőről.
