Ez év július elsején lépett hatályba az a kormányrendelet, amely eltörölte az egészségügyben szokásos úgynevezett mozgóbérek – az ügyeleti díj, a délutáni és az éjszakai pótlék, a készenléti díj, valamint a rendkívüli munkavégzés bérpótléka – befagyasztását. A mozgóbéreket az alapbér meghatározott százalékában kellene kifizetni. Az eddigi szabályok még a 2012. június 30-i alapbért határozták meg a számítás alapjául. Az év közepétől a túlmunka-díjakat a mindenkor aktuális alapbérből kiindulva kell kiszámítani. Az egészségügyi dolgozók mozgóbér-befagyasztásának megszüntetése a betegágyak mellett dolgozó 43 ezer egészségügyi szakdolgozót és 18 ezer orvost érint – közölték lapunk érdeklődésére az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP).
Az OEP-től megtudtuk azt is: az érintett szakdolgozók jövedelme átlagosan bruttó 5–15 ezer, az orvosoké bruttó 20–25 ezer forinttal lesz magasabb. Az összeget azért nem lehet pontosan tudni, mert a túlóra-, illetve ügyeleti díjak jellemzően alkuk során alakulnak ki, így van olyan intézmény, ahol csak a kötelező minimumot kapják a dolgozók, míg másutt annak akár a többszörösét is. A bérkiegészítés a szeptemberi fizetéssel érkezik a 2015. július 1. óta végzett túlmunkáért, a kormány erre 5,3 milliárd forintot különített el ebben az évben.
A mozgóbérek „felengedése” mellett, ugyancsak júliusban döntött a kormány a szakorvosjelölti rendszer átalakításáról. Ennek részeként az állam a rezidensképzés – éves szinten mintegy négymilliárd forintos – teljes költségét vállalta magára ez év közepétől. Ez azt jelenti, hogy nem a kórházaknak kell a rezidensek bérét és a képzés költségeit fizetniük.
Ennél is komolyabb lépés, hogy 2016. január elsejétől havonta mintegy nettó 270 ezer forint lehet a fiatal szakorvosok minimálbére. Ezzel azt a problémát orvosolják, hogy a rezidenseknek már nem járt ösztöndíj, miután letették a szakvizsgát, emiatt viszont jelentősen csökkent a fizetésük.
A rezidensprogrammal egy lépcsőzetes egészségügyi béremelés kezdődik majd – ezt nemrégiben Mészáros János helyettes egészségügyi államtitkár nyilatkozta. Úgy fogalmazott: ezen mutatható be a leginkább, „milyen lépéssorozatot kell megtenni ahhoz, hogy utána lépcsőzetesen az egészségügyben egy megfelelő bérszínvonal tudjon kialakulni”. Az LMP hétvégén ismertetett felmérése szerint az általuk megkérdezett ötszáz orvos és ápoló 80 százaléka fontolgatja az ország elhagyását, 40 százalékuk pedig már meg is tette az ehhez szükséges első lépéseket. Az ellenzéki pártra reagálva a Fidesz-frakció rámutatott: az elmúlt években 95 ezer egészségügyi dolgozó kapott béremelést. Utaltak arra is, hogy a háziorvosok idei havi 130 ezer forinttal növelt támogatása jövőre is megmarad.