Okostelefon, okosóra, vezető nélküli metró és autó, távvezérelt otthoni háztartási gépek. Nem a jövőről, hanem a jelenről beszélünk. A technikai fejlődés olyan szinten felgyorsult, hogy az ember alig győzi követni a saját maga által diktált tempót.
A digitalizációs forradalom, amelyet az iparban is meghirdetett a világ, már része az életünknek. Olyannyira, hogy a közműszolgáltatások terén is beléptünk az informatika birodalmába. A víz-, a gáz-, az áram- és a távhőfogyasztási adatokat a modern mérőórák már automatikusan továbbítják a szolgáltató rendszerébe. Így a fogyasztásunkat ellenőrizhetjük az interneten, de ugyanígy a közműszolgáltatók is látják a pontos információkat. A gazdaság kifehérítésében is jelentős szerepet játszik a digitalizáció, gondoljunk csak az online kasszákra, amelyek révén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rajta tartja a szemét a kereskedőkön. Az internetes bankolás pedig már évek óta része az életünknek, adott esetben a telefonokról is tudnunk pénzt utalni, de akár vásárlást intézni is. Tudják ezt persze a csalók is, akik nemegyszer sikeresen fosztják meg a figyelmetleneket a pénzüktől.
Aki rendszeresen internetezik, maga is tapasztalhatja: ha utánanéz valamilyen terméknek, majd új oldalra lép, a kiszemelt árucikk reklámja egyszer csak újra megjelenik a képernyőn. A számítógép figyel minket. A közösségi oldalak olyan információkat is eltárolnak rólunk, amelyeket nem is szeretnénk, és jó, ha tudjuk, hogy a mobiltelefonunk is megjegyzi és továbbítja az adatokat rólunk. Feltérképezi, merre járunk, mit csinálunk, kivel mit beszélünk.
Számos felmérés bizonyította az utóbbi időben, hogy a magyarországi vállalatok jó része nem tesz meg minden lehetséges intézkedést a kibervédelem terén. Sokan egyszerűen megelégszenek a jelszavak alkalmazásával, holott a biometrikus azonosítástól kezdve számos más megoldás létezik. Erre persze áldozni kell. Ennek kapcsán érdemes felidézni, milyen cirkusz keveredett az elmúlt hetekben a BKK-rendszer meghekkeléséből. Ha az ország kiemelkedő szerepet szeretne játszani az ipar digitális forradalmában, akkor a kibervédelemnek legalább ekkora szerepet kell szánni. Ami a világ katonai védelmi rendszerében kulcsfontosságú, annak a hétköznapi életben is annak kell lennie. Az életünket megkönnyítettük, de egyben kiszolgáltatottabbá is tettük. Ezért a kibervédelem szerepe rendkívül felértékelődött. Ez nemcsak egy háztartás vagy egy vállalkozás szempontjából fontos, hanem a nagypolitika színterén is.
Naponta hallani, ahogy a nagyhatalmak azzal vádolják egymást, hogy meghekkelik rendszereiket, és még az országgyűlési választások befolyásolására is kísérletet tesznek egyes ellenséges vagy kevésbé baráti hatalmak. Magyarország jövőre választási kampány elé néz. Az már kiderült, hogy a kormánnyal nem szimpatizáló erők őszre polgári engedetlenségi akciókkal készülnek, de lehet, hogy ezzel a kifejezéssel még finoman is fogalmaztunk. Az épületek elfoglalása, a rombolás, a rendőrök meggyilkolására uszítás nem biztos, hogy belefér a polgári engedetlenség fogalomkörébe.
A BKK esete azonban arra is figyelmeztet, hogy a felforgatásban érdekelt csoportok – amelyek előszeretettel hasznosítják a Soros Györgyhöz köthető szervezetek nemzetközi gyakorlatait – kibertámadásokkal is megpróbálhatják az ország működését megbénítani a stabilan működő politikai rendszer megbuktatása érdekében.
A választás még odébb van, de a küzdelem már megkezdődött. A harc immár nemcsak óriásplakátokon és a parlamenti viták keretében zajlik, hanem a virtuális térben is. A tét azonban korántsem virtuális. A játék a bőrünkre megy.