Támogatjuk a szolidaritást, de ellenezzük a hülyeséget – mondta a The New York Times cikke szerint Janez Jansa, a vasárnapi szlovéniai választásokon győztes jobboldali párt vezetője, aki kijelentésével a bevándorlás európai támogatóinak álláspontját bírálta.
A szlovén választási kampányban ugyanis a migráció volt az egyik központi téma, Janez Jansát pedig azzal vádolják ellenfelei, hogy a bevándorlás ellen ígért kíméletlen harcát csupán azért hirdette meg, mert látta, hogy ez máshol is működik, szavazatokat hoz.
Jansa valóban harcias retorikát folytatott a kampányban, pártja plakátjain a Szlovéniába tóduló bevándorlók tömegei voltak láthatók, előttük egy stoptábla. A jobboldali politikusra azon nyomban, annak rendje szerint ráaggatták a populista jelzőt – a mindig mértéktartó The New York Times is ezzel a minősítéssel illette –, noha korábban az Európai Néppárt mérsékelten konzervatív tagjaként vált ismertté a jobboldali Szlovén Demokrata Párt. A balliberális politikai erők megtagadták az együttműködést Jansával, mondván, a migránsozással átlépett egy vörös vonalat.
Mint minden választáson, az embereket általában azok a témák foglalkoztatják, amelyek befolyásolják mindennapjaikat. Nem volt ez másként Szlovéniában sem, ahol a gazdaság helyzetével, a munkanélküliséggel, az egészségügy aggasztó állapotával, a hiányzó orvosokkal, az állandósuló sztrájkokkal van elfoglalva mindenki.
A választópolgárok még egy olyan országban is elégedetlenek tudnak lenni, ahol a külső megfigyelő számára nincs különösebb ok az elégedetlenségre. Az emberek a gazdag Ausztriában is változásért kiáltottak, a sziklaszilárd Németországban erős felhatalmazással küldték a parlamentbe az ottani „populistákat”.
Amit azonban az európai balliberálisok a mai napig képtelenek megérteni, az az, hogy hanyatlásuknak, illetve a „populista” erők felemelkedésének egyetlen, nagyon egyszerű oka van: a problémákra adandó válaszok hiánya.
Amikor a szlovén választópolgár azt látja, hogy kivándorolnak az orvosok, külföldi kézbe kerülnek a nemzeti nagyvállalatok, emberek százezrei menetelnek át háborítatlanul az ország határain, s az Európai Bizottság elnöke minderre csak annyit tud mondani, még több Európát, akkor érthető, miért csökken a szlovén választópolgár biztonságérzete.
Ilyenkor természetesen elhangzik a mentrendszerűen érkező, szokásos kritika: csökkent a terrorcselekmények száma, sikerült korlátozni a bevándorlást, nincs ok az aggodalomra, a populisták az emberek félelmeire próbálnak hatni. Magyarország nem tranzitország többé, ez igaz. Miért is? A populista határkerítés megvéd bennünket. Szlovéniáról is lekerült a migrációs teher. Miért is? A magyar kerítés, a törékeny EU–török menekültügyi megállapodás, illetve a nyugat-balkáni migrációs útvonalon elhelyezkedő országok intézkedéseinek köszönhetően.
Ne áltassuk magunkat: a bevándorlási hullám nem ért véget. A kvótarendszer erőltetése és a legális bevándorlás megszervezésére tett nyugat-európai lépések minden nap meghívólevelet jelentenek az afrikaiaknak. A Földközi-tenger hajóforgalma nem állt le.
Az embercsempészek tevékenysége nem szűnt meg. Ezt Olaszország, Görögország és Spanyolország polgárai érzik a saját bőrükön. A populista olaszok ezt hangosan meg is üzenték Európának, amikor a bevándorlásellenes programmal kampányoló pártokra szavaztak.
Mert az olaszok is úgy vannak vele, mint a szlovének: támogatják a szolidaritást, de ellenzik a hülyeséget. S bár Janez Jansa első helyezése még nem jelenti automatikusan egy újabb „populista” kormány megalakulását Európában, a szlovén eredmény jelzésértékű: a még több Európa illuzorikus koncepciója megbukott.