Elég volt! Akiknek nem tetszik Európa, az európai kultúra, az itteni szokások, azok húzzanak el innen. Teljesen mindegy, hogy első, vagy x-edik generációsak, hogy hol születtek, menjenek oda, ahol felrobbanthatják, agyonlőhetik, furgonnal letarolhatják, megkéselhetik a magukhoz hasonlókat, de innen azonnal távozzanak. Barcelona után nincs helye tovább semmilyen széplelkűsködésnek. Ideje fellázadni!
Most, hogy a Nézőpont Intézet felméréséből kiderült, amit minden józanul gondolkodó ember eddig is gondolt, jelesül, hogy tíz közép-európai polgárból csaknem nyolc elutasítja a kötelező betelepítési kvóta ötletét, érdemes néhány balliberális süket dumát újra elemezni.
Itt van mindjárt az a szemenszedett hazugság, hogy a magyarok bezárkózók, kirekesztők, idegengyűlölők lennének. Mert ha ez alátámasztható lenne csupán azzal, hogy hazánkban a többség elutasít minden olyan tervet, ami szerint Brüsszelben, Berlinben mondanák meg, kikkel kell együtt élnünk a jövőben, akkor szegény szlovákok, csehek, bolgárok, szlovének, románok, lengyelek, horvátok és szerbek is szégyenpadra kerülnének velünk együtt. Ennyi országot, ennyi népet lenácizni még a mi fekete öves Soros-huszárjainknak is komoly kihívást jelent.
Erősen ingatag az az érv is, ami azzal próbálja befeketíteni a magyarok jelentős részét, hogy nem szolidárisak kellőképpen szegény üldözött, a biztos halál elől menekülő embertársaikkal. Az említett felmérésből kiderül ugyanis, hogy Közép-Európa népeivel teljes egyetértésben az illegális bevándorlást, vagyis a mindenféle papír nélküli, teljesen azonosíthatatlan, a hatóságokkal együttműködni nem hajlandó határsértők tömeges Európába özönlését utasítjuk el tízből kilencen. A törvényes, normális módon érkezőket a megkérdezettek kétharmada szívesen látja. Ugyanez igaz a valóban háború elől menekülőkre is. Ez még akkor is gyökeresen formálja át az ellenzéki média aljas manipulációja által rólunk sulykolt képet, ha Németországhoz és Ausztriához képest mifelénk többen vinnék a segítséget a bajba jutott térségekbe, mintsem hoznák az onnan menekülőket Európába.
És ne feledkezzünk meg a honi migránssimogatók legelkeseredettebb hülyeségéről sem, miszerint az idegenellenesség a kormány gyűlöletkeltő politikája és propagandája miatt nőtt meg. Ugyanazok az Orbán-fóbiások áztatják folyamatosan a miniszterelnököt azzal, hogy elszigetelt, politikai remete, akivel senki nem áll szóba, semmilyen hatása nincsen az európai történésekre; nekik most azt kellene feltételezniük, ha szorult volna elméjükbe némi logika, hogy a magyarokon kívül a szlovák, cseh, bolgár, szlovén, román stb. emberekben is az ő ténykedése hagyott maradandó nyomot. Márpedig ezt még ezen a térfélen sem feltételezi senki. Annak ellenére sem, hogy az említett országok, különösen a V4-ek lakossága nagy arányban támogatja a magyar bevándorlási politikát. Ha valóban meg akarnák érteni, miért van ez, akkor a balliberális gyűlölködőknek is érdemes lenne elfogadniuk, hogy a dolog éppen fordítva működik. Amit ők populizmusnak tartanak, az nem más, mint odafigyelés a posztszovjet térségben élő népek különös érzékenységére a szuverenitás, a nemzeti önazonosság, a kultúra vonatkozásában. Az erre épülő politika ugyanis természetszerűleg mozgat meg széles tömegeket, míg az olyan hagymázas kreációk, mint az Európai Egyesült Államok, amelynek nyitott társadalmában majd boldogan borul egymás keblére a bárány és a farkas, csak rengeteg pénzzel, média- és egyéb erőszakkal nyomhatók le a normális emberek torkán.
Lázadjunk tehát fel! Legalább Közép-Európa lakosainak kétharmada állja útját a Soros-félék gerjesztette őrületnek.
A döbbenet, az elkeseredettség ellenére adjon ez reményt és erőt mindenkinek. Szükség lesz rá, ez Barcelona árnyékában világosan látszik.