Az országgyűlési választás közeledtével a politológusok szerint mindig érdemes figyelni a felmérésekben azoknak az arányára, akik nem tudják vagy nem akarják elárulni, hogy melyik pártra voksolnának. Őket úgy hívják hivatalosan, hogy rejtőzködő szavazók. Nincs velük semmi baj, senki nem köteles elmondani, hogy ki nála a befutó. A választás titkos, jó esetben senki nem kukucskál be a szavazófülkébe, hogy ki hová teszi az ikszet.
Kis hazánkban azonban nemcsak rejtőzködő szavazók, hanem rejtőzködő politikusok is élnek. Ők pedig azt a látszatot keltik, hogy függetlenek.
Nem azokra a tisztességes, elhivatott emberekre gondolok, akik valóban párttámogatás nélkül méretik meg magukat egy-egy helyi vagy országos versenyben, hanem azokra az álruhás jelöltekre, akik a függetlenség látszata mögé bújnak, a reflektorok fényében nem merik vállalni a gazdit.
Aztán amikor vége a futamnak, kihirdetik a nyertest, először fény vetül a marionettbábukat mozgató kezekre, majd szépen előbújnak a paraván mögül mindazok, akik részesei voltak az előadásnak.
Mitől független például Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely új polgármestere? Azért, mert a választáson független jelöltként nevezte meg magát? Elismerem, vélhetően úgy sokkal könnyebb függetlenesdit játszani, ha támogatóként és a kampány megszervezőjeként beáll valaki mögé a komplett ellenzéki pártegyveleg, a Jobbiktól a Demokratikus Koalícióig mindenki, mintha egyedül kellene csatába indulni.
Csakhogy én ezt a szavazók megtévesztésének tartom, azaz választási csalásnak. Jogilag nyilván nem az, de a szememben erkölcsileg mindenképpen csalás.
Értem én, hogy mi a mesterterv. Az ellenzéki pártok tudják, úgy lejáratták magukat az emberek előtt, hogy egy szegfűvel vagy a DK emblémájával nehezen lehet elnyerni a polgárok kegyeit. Ezért inkább találni kell valamilyen rokonszenvesnek tűnő figurát, akiről elhitetik, hogy független, és azt indítják a választáson.
És akkor lehet kampányolni, hogy végre egy pártok felett álló szakember próbál tenni a városért vagy adott esetben az országért. Azok a szavazók pedig, akik szerint a pártok közül az egyik kutya, másik eb, máris rá adják a voksukat.
Emlékeznek még Kész Zoltánra? Ő is függetlenként indult a parlamenti képviselői mandátumáért az időközi választáson. Olyannyira független volt már akkor is, hogy csak az MSZP, a DK, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a PM, a Magyar Liberális Párt, a MoMa és a Lokálpatrióták álltak a háta mögött.
Kész Zoltánnak az volt a szerepe a politikai sakktáblán, hogy lebontsa a Fidesz–KDNP-szövetség kétharmados többségét az Országgyűlésben. Azóta is biztosan jól elvan, igaz, tevékenységéről nem sokat hallani. A feladatát, ha nem is böcsületesen, de elvégezte.
A lényeg minden esetben az, hogy megosszák a jelenlegi kormányerők táborát. Azaz: mindenről essen szó, kizárólag a bevándorlásról ne. Ezért kell torkaszakadtából az ellenzéknek tiborczozni, mészárosozni és Semjén Zsolt vadászatát úgy beállítani, mintha az égbe kiáltó, isten elleni bűn lenne. Csak a migránsokról egy szót se, mert azt a balliberális erők is pontosan tudják, hogy abból a saját táboruk jelentős többsége sem kér.
Kedves választók, ha kérhetem, a függetlennek álcázott politikusok csatába állítását tekintsék trójai falónak. Be lehet húzni a kapun, de aztán senki ne csodálkozzon, ha egyszer csak olyan alakok bújnak elő, akik addig a sötétben lapultak.
Ha már valaki a szavazók elé áll, úgy tisztességes, ha nyíltan felvállalja, hogy kit és mit képvisel. Ez a minimum, amit el kellene várni egy politikustól. Ha ez sem megy, akkor sok jót a későbbi tevékenységétől se várjon senki.Kiss Gergely