Szerintem Soros György, a nyitott társadalom filozófiailag elkötelezett híve most repes az örömtől. Egy ilyen nemes lelkű filantrópot, híres demokratát semmi sem tölthet el nagyobb boldogsággal, mint ha mindaz a rejtegetett szennyes kikerül az asztalra, amit eddig a mosókonyha poshadt és penészes, félreeső zugaiban raktározott.
A DC Leaks nevű szervezet által kiszivárogtatott két és fél ezer internetes dokumentumot talán amerikai hazafiaknak köszönhetjük, de a washingtoni titkosszolgák szerint Putyin keze van a dologban. Ha ez igaz, akkor immár nemcsak Hillary Clinton, hanem Soros éléskamrájában is berendezkedtek az oroszok.
Clintonné köztörvényes természetű internetes bűnözése fölött a jelek szerint lazán és elegánsan elsiklik a híresen elfogulatlan, mindennemű politikai befolyásolhatóságtól mentes amerikai igazságszolgáltatás – aligha kétséges, hogy a Hillaryba befektető Sorosnak sem lesz egy szemernyi bántódása sem.
Pedig ez a mostani kiszivárogtatott adatcsomag, ez az ezernyi önleleplező fájl nem holmi orbánista vagy trumpista (vadkeleti és vadnyugati) publicisztika, hanem felér Bicska Maxi belépőjével. Lám, a cápa szája tátva? Ha volna az atlanti civilizációban még némi tisztesség, az Open Society Foundations többé nem lenne nyitott, mint ahogy a neve hirdeti, hanem holnaptól lehúzná a rolót, és körbetekernék az ajtaját rikító sárga szalaggal.
Persze mindent meg lehet magyarázni: például Tony Blair és washingtoni szövetségesei is vállalják a felelősséget a sosemvolt iraki tömegpusztító fegyverekért, de mindezt szabadlábon teszik, nem például egy új nürnbergi törvényszéken, a földrajzi változatosság kedvéért mondjuk Varsóban.
Ki lesz itt magyarázva az óvszerkereskedőből tőzsdeguruvá avanzsáló multimilliárdos emberbarát is. Nyilván demokratikus joga volt amerikai állampolgárként fű alatt befolyásolni az európai választásokat, akárcsak a „spontán” bevándorlást és az ókontinensen elfogadott menedékkérelmeket. S mindegy is, hogy jenki hazafiak vagy orosz profik munkájának eredménye, de a gondosan összeállított táblázatokból nem csupán a ráérő twitterezők vonhatják le a fekete-fehér következtetéseket.
Ám én bízom a jól fizetett, elkötelezett Soros-mosdatókban. Alávaló csúsztatás például, hogy a Soros-birodalom szomáliai menekültekkel árasztja el gyűlölt szülőkontinensét, hiszen eritreaiakkal, pakisztániakkal és másokkal is elárasztja. Az is túlzás, hogy Soros zsebében volna az Európai Unió, hiszen csak az uniós vezetők vannak a zsebében. (Jut eszembe: Juncker lehetne Blair varsói cellatársa.)
Nyilván az sem felel meg a valóságnak, hogy Soros pénzeli az illegális bevándorlás melletti tüntetéseket, hiszen lehet, hogy csupán szervezi ezeket, a tüntetők pedig meggyőződésből, afféle önkéntes munka keretében lépnek fel saját elemi érdekeik ellen. Soros újabb migránsválságot sem idézne elő, hiszen messzemenően megfelel neki ez a régi. S hogy újradefiniálná a nemek fogalmát? Ugyan már, ez logikai bukfenc: a reménybeli muszlim Európa ezt úgyis azonmód lesöpörné. Az lehet, hogy manipulálta az uniós parlamenti választásokat, ám ez aligha fog menni neki ilyen simán a tengerentúlon.
Az is nevetséges konklúzió, hogy Izrael-ellenes kampányt finanszíroz, hiszen akkor automatikusan az új antiszemitizmus bűnébe, az öngyűlölő zsidók kategóriájába kerül. Hacsak az nem antiszemita kampány, hogy muzulmán tömegek importjával kényszeríti tömeges alijázásra az európai zsidóságot, amely egyelőre még a régi mantra foglya.
S hogy mikor lesz végre nyílt vita a Soros-féle „nyílt társadalom” smasszeri természetéről? Én reménykedem, hiszen a minap még a Magyar Narancs is megírta, hogy a muszlim vallás összeférhetetlen a demokráciával. Kíváncsian várom hát, jövőre is megkapják-e Sorostól a tízmilliós apanázst, mint idén.