Nem véletlenül került ki az ország kilenc év után, 2013-ban az unió túlzottdeficit-eljárása alól. Mára azok a hangok is elhallgattak, amelyek szerint hosszabb távon úgysem sikerül az elvárt három százalék alatt tartani a költségvetési deficitet. Az utóbbi évek alatt bizonyítást nyert, hogy a 2010 után indult pénzügyi fordulat sikeres és tartós eredményt hozott.
Varga Mihály elejtett mondatai egyébként túl nagy újdonságot nem is tartalmaztak. A nullás költségvetésről a miniszterelnök több alkalommal beszélt, példának érdemes felidézni azt, amit közel egy hónapja nyilatkozott. Orbán Viktor akkor azt mondta, hogy a kormány már a 2017-es költségvetésre összpontosít, amelynek egyik prioritása az államadósság. Azt pedig nem elég a bruttó hazai termék arányában csökkenteni, hanem forintban számolva is mérsékelni kell. A kívánatos állapot az, hogy ha ma száz forint adósságunk van, akkor holnap kilencvennyolc legyen.
Ez azt támasztja alá, hogy szó sincs blöffről. Olyannyira nem, hogy a savanyú szőlőt rágcsáló ellenzéki politikusok is vakarják a fejüket, mi alapján mondják a jelenlegi helyzetben elérhetetlennek ezt a célt. Még Bokros Lajos sem tudta légből kapottnak nevezni a nullás büdzsé lehetőségét, pedig az ő fantáziájára nem lehet panasz. Mint tudjuk, olyan széles gazdaságpolitikai elképzelésekkel bír, amelyek be sem férnek az alkotmányos keretek közé. Most mindössze annyira tellett neki, hogy a kormányt és a jegybankot a számok manipulálásával vádolja meg. Trükközésről pedig most valóban nincs szó.
Különösebb erőlködés nélkül is elérhető közelségbe került a nullás költségvetés, még akkor is, ha ez nem pont 2017-re áll össze. A tavalyi államháztartási hiány minden bizonnyal két százalék vagy az alatti számot fog mutatni, holott eredetileg 2,4 százalékot vártak. Vagyis: az idei év máris jobb bázisról indult, mint azt a 2016-os költségvetés múlt évi tervezésekor látni lehetett, ráadásul a bevételek is meghaladták az előzetes kalkulációt. Ez a folyamat nem állt meg.
A múlt hónapban az államháztartás 92 milliárdos többletet mutatott, miközben a lakosság 190 milliárd forintnyi állampapírt jegyzett le. Azaz a kabinet koránt sincs kényelmetlen pénzügyi helyzetben. Ha az idei deficitet másfél százalékra lehetne szorítani, akkor még nagyobb lépést tehetne a kormány a hiány nélküli büdzsé felé. Miért lenne ez jó? Azért, mert ekkor eljönne az a pillanat, amikor sokkal gyorsabban lehetne az államadósságot csökkenteni, mint eddig. Van olyan pénzügyi elemző, aki szerint ezen az úton 2020-ra hatvan százalékra lehetne apasztani az adóssághalmazt. Ezzel jelentősen megnőhetne az ország pénzügyi mozgástere.
A minap a Nemzetközi Valutaalap is elismerte, a magyar gazdaság nagyon jól teljesít, míg a Morgan Stanley londoni közgazdászai arra hívták fel a figyelmet, hogy hazánk sérülékenységi mutatója javult a legnagyobb mértékben a 2008-as állapotokhoz képest. Már csak idő kérdése, hogy a három nagy hitelminősítő is fejet hajtson. Ha nem teszik, akkor egyértelmű bizonyítékát adják annak, hogy politikai szándékok vezérlik a lépéseiket.
