Ma véget ér a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció. Éjfélkor lejár a kérdőívek visszaküldésének meghosszabbított határideje is. A hírek szerint több mint kétmillió ember vette a fáradságot, hogy kinyilvánítsa véleményét a kormány migránspolitikájáról, illetve az azzal kibékíthetetlen ellentétben álló elképzelésekről, amelyeket leegyszerűsítve Soros-tervnek nevezünk.
A kiértékelés még hátravan, de nem kell hozzá különösebb jóstehetség, hogy megelőlegezzük, a résztvevők döntő többsége támogatja a miniszterelnököt abban a küzdelemben, amely során meg kívánja őrizni hazánk maradék önrendelkezését.
Mindegy, mit hordanak össze Soros fizetett bértollnokai vagy önjelölt hasznos idiótái, nemzeti konzultációban ennyien még soha nem vettek részt. Értelmetlen számonkérni, miért nem élt a lehetőséggel az a sokaság, amely a tudományos módszerekkel történt mérések alapján szintén egyetért Orbán Viktorral ebben a kérdésben, de lustaságból, érdektelenségből vagy a migránspártiak fenyegetőzéseitől elbizonytalanodva mégsem küldte vissza az íveket.
A hangsúly azon a kétmillió emberen van, aki cselekvően fejezte ki egyetértését. Nagyon kíváncsi lennék, hogy a szedett-vedett ellenzék milyen politikai akció mentén tudna nagyságrendileg megközelítő sokaságot mozgósítani.
Nem véletlen, hogy rettenetesen fájt már előre a frusztrált rezsimsöprőknek a várható siker. Hadházy Ákos ezért nem hitt a saját szemének, amikor megtekintette a beérkezett íveket, ezért kellett vállalnia egy debil hazudozó alantas szerepét is, mert más eszközük nem maradt a konzultáció – így is sovány eredménnyel kecsegtető – hiteltelenítésére.
A kétségbeesés szülte politikai gondolat íve egy dackorszakban lévő óvodás szellemi színvonalát idézi. Először nincs migránsprobléma, aztán nincs kvóta, majd nincs Soros-terv, végül nincsenek visszaküldött konzultációs ívek. Miközben minden ott zajlik az ő szemük előtt is, de Orbán-fóbiájuk, a kormányzó pártok és választóik iránti gyűlöletük olyan mértékben vakítja el őket, ami már ön- és közveszélyes.
Az sem véletlen, hogy az Európai Unió különféle szervezeteiben ténykedő bevándorláspártiak fékevesztett dühvel támadtak a magyar kormányra és a konzultációra. Ha valakinek volt még kétsége, hogy George Soros civilnek álcázott szervezetein, hálózatán, lobbistáin keresztül nyíltan beavatkozik az európai döntéshozatalba, az nyomban elpárologhatott az elmúlt néhány hét legszebb pillanatában, amikor maga a névadó pattant elő személyesen, hogy letagadja saját mondatait.
Olyan nevetséges érvekkel, hogy nem is egymillió migránst, csak háromszázezret javasolt betelepíteni, és nem is kötelező, csak önkéntes alapon. A nem létező tervben, ugye. De a lényeg, hogy közben gőzerővel folyik a végrehajtás.
A döntéshozók állandó, felső korlát nélküli, kötelező betelepítési kvótáról vitatkoznak, alanyi jogon járó pénzek elvonásával fenyegetik azokat, akik nem akarnak ebben részt venni, és úgy akarják felszámolni az illegális bevándorlást, hogy egy tollvonással legálisnak tekintenék azt. Mert a liberális felfogás szerint nem európai az, aki nem akar migránst befogadni. Pedig épp ellenkezőleg. Az nem európai, aki kirekeszti Európából azokat, akik másképp gondolkodnak.
Vegyék tudomásul mindazok, akik a multikulturalizmuson alapuló, kevert népességű, nyitott társadalmú Európai Egyesült Államokban hisznek, hogy mi, az erős nemzetállamok szövetségén alapuló Európai Unió hívei semmivel nem vagyunk alacsonyabb rendűek, álláspontunk semmivel nem értéktelenebb, mint az övék.
Most kétmilliónál valamivel több magyar nyilvánította ki abbéli akaratát, hogy a két álláspont tisztességes küzdelemben mérettesse meg magát az uniós fórumokon. De sokkal többen vagyunk.
Ezt jó, ha tudják a kiátkozásunkra vágyók!