Ennek a folyamatnak jelentős hazai eseménye lesz az a népszavazás, amelynek kedden adott zöld jelzést a Kúria. Érdemes szó szerint idézni a referendum kérdését: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” Erre kell majd válaszolniuk az ősszel esedékes népszavazás résztvevőinek.
Fontos a bíróság indokolása is, amely egyértelművé tesz olyan jogi aggályokat, amelyekkel egyes ellenzéki politikusok hozakodtak elő. A Kúria szerint jelentősége van annak, hogy a kérdés valójában az uniós jogot és nem a csatlakozási szerződéseket érinti.
Arra is kitérnek, hogy a kérdés „a magyar népszavazási szabályok szempontjából nem irányul sem a csatlakozási szerződés módosítására, sem többletfeltétel előírására az unió szervei által hozott döntések Magyarország általi végrehajtásához”, így nem veti fel az alaptörvény sérelmét sem.
A baloldali, liberális ellenzék pártjait kevésbé érintik meg a tények és a jogi érvelés, sőt olykor még önmagukkal is ellentmondásba keverednek.
Kifogásolják, hogy nemzetközi szerződést érintő kérdésben az alaptörvény szerint nem lehet népszavazást tartani, ugyanakkor azt is hangoztatják, hogy a kérdésben szereplő kötelező betelepítés jogintézménye nem létezik, vagyis nincs ilyen uniós norma.
A két állítás egyszerre nem lehet igaz, ráadásul a referendum nem egy lezárt ügyre irányul, Orbán Viktor is többször elmondta, hogy Brüsszel kvótatervei miatt szükséges a magyar nép egyértelmű állásfoglalása.
Azt, hogy mennyire indokolt a referendumban megfogalmazott kérdés, tegnap egy újabb, a nemzetközi sajtóban megjelent hír támasztotta alá. A The Financial Times információi szerint az Európai Bizottság ma tárgyal arról a javaslatról, hogy büntessék meg azokat az országokat, amelyek nem hajlandók migránsokat befogadni a módosított menedékjogszabályok szerint.
A büntetés horribilis összegű lenne: 250 000 euró, vagyis közel 80 millió forint migránsonként. Ez a legújabb ötlet is igazolja, hogy Brüsszel nem tréfál, véresen komolyan gondolja az illegális bevándorlók szétosztását az unió tagállamai között.
Az elmúlt évben és idén összesen közel másfél millió migráns érkezett a kontinensre, jórészt ellenőrizetlenül, tömegesen özönlöttek be a zöldhatárokon.
Több százezer bevándorló tartózkodási helyét nem ismerik a hatóságok, a schengeni határokon belül szabadon grasszálhatnak, ami többek között azért is életveszélyes, mert – mint sajnos már megtapasztaltuk – számos terrorista is érkezett Európába a migránsinvázióval.
Mindezek ismeretében rendkívül felelőtlen és egyúttal életszerűtlen is a bevándorlók szétosztása bármilyen kvóta alapján. Mégis hogyan képzelik ezt a gyakorlatban? Milyen alapon döntenék el például azt, hogy ki melyik uniós országba kerüljön? A demokrácia jegyében közvélemény-kutatást végeznek majd a migránsok körében, ki hol szeretne élni?
Ez nyilvánvalóan nem működne, mert mindenki Németországban, illetve még néhány gazdagabb nyugati országban képzeli el a jövőjét. Erőszakkal viszont nem lehet rákényszeríteni senkire, hogy hol éljen, a schengeni övezeten belül amúgy is szabad a mozgás.
A brüsszeli bürokraták és a mögöttük álló gazdasági érdekcsoportok, illetve magyar elvtársaik ettől függetlenül mindent megpróbálnak, hogy ráerőltessék Európa népeire a saját világképüknek megfelelő gyakorlatot. Ők a nemzetállamok felszámolásán dolgoznak, mert a globalizált, gyökértelen tömegeket könnyebb irányítani, mint az öntudatos közösségek tagjait.
A népszavazásnak tehát komoly tétje van, mert a magyar választók állásfoglalásukkal nemet mondhatnak a tervezett brüsszeli diktátumokra.
