Mindez nem egy túlteljesítési vágytól hajtott cselekedet, lényege ugyanis, hogy az ország a stabilitás és a kiszámíthatóság képét mutassa, ami manapság igen nagy szó. Főleg azok után, hogy a szocialista-liberális kormányzás nyolc évében Magyarország teljesen elveszítette hitelességét, a költségvetési adatokat elhazudták – emlékezetes Gyurcsány Ferenc erről szóló balatonőszödi beszéde –, miközben az országot a szakadék szélére vezették. A kiszámíthatóság tehát elsőrendű szempont lehet a kormány számára éppen a hitelesség visszaszerzése érdekében, hiszen a befektetők is csak valós adatok alapján szeretnék döntéseiket meghozni. Emellett a cégek működését is jócskán elősegíti a korai költségvetés, hiszen idejekorán tudhatják, mire számíthatnak a következő évben. Az előző kormányzati érában ugyanis nem volt egyedi eset az általános fogalmi adó évközi módosítása és az egyéb terhek meglepetésszerű emelése, s új adók bevezetése is tendenciaszerű volt. Nem egyszer igyekeztek ugyanis ilyen módszerekkel eltüntetni a szocialisták tehetségtelenségük s hozzá nem értésük legnagyobb bizonyítékát: a költségvetési lyukat.
Ezek azok a körök, amelyek a korai költségvetéseket a bejelentésükkor minden alakalommal a tarthatatlan, káros és hasonló jelzőkkel illették, remélve, korábbi ténykedéseiket már rég elfeledték a választók. Az élet azonban még e tekintetben is megcáfolta őket, hiszen az idei, tavaly tavasszal benyújtott költségvetésben sem kellett lényegesen módosítani a sarokszámokat. Egyébként a korán elfogadott büdzsének leginkább a cégek örülhettek, mivel ezúttal az adótörvényeket is a tavaszi időszakban szavazta meg a parlament. A kabinet ezzel is szeretné érzékeltetni, hogy a magyar gazdaság egyre inkább egy olyan kiszámítható pályára áll, ahol mindenki tud időben tervezni, s fél éve van arra, hogy felkészüljön az adóváltozásokra, illetve a költségvetési feltételekre.
Mindezt megerősítendő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter éppen tegnapi nyilatkozatában tette egyértelművé: a kormány egyelőre most sem látja indokát annak, hogy változtasson a jövő évi büdzsé parlament által tavasszal elfogadott keretfeltételein. Fontos fegyvertény mindez az Orbán-kormánynak, mivel mindez az ország felminősítésével meglepő módon még mindig kiváró nemzetközi hitelminősítőknek is egyértelműen jelzi: a magyar gazdaság kiszámítható. A költségvetési hiány csökkenő, a gazdaság pedig növekvő pályára lépett. Kétségtelen tehát, hogy a magyar gazdaság mutatói az utóbbi években jelentősen javultak és e tendencia előreláthatóan jövőre is folytatódhat. Kétségtelen tény, a korai költségvetésnek vannak hátrányai is, hiszen egy nem várt világgazdasági változás miatt előfordulhat, hogy azt teljesen át kell szabni, ám a jelenlegi helyzetben úgy tűnik, a kormány jól döntött, amikor a kiszámíthatóságra helyezte a hangsúlyt. A tavasszal elfogadott büdzsé tehát egy lehetőség arra, hogy a kormány üzenjen a gazdaság szereplőinek. E lehetőséggel pedig akkor kell élni, ha a körülmények megteremtik ennek a feltételeit. Márpedig ezen feltételek most igenis adottak. Éppen ezért az idei költségvetéssel is üzen a kormány, mégpedig a befektetőkön és vállalkozókon kívül a felminősítéstől ódzkodó hitelminősítő intézeteknek. Mert ez utóbbiak az utolsók a piacon, akik nem vették észre, vagy legalábbis még nem értékelték a magyar gazdaságban megtörtént változásokat.