A Nemzetgazdasági Minisztérium előterjesztése szerint a jövő évtől a magánszektorban 450 ezer forint volna a kedvezményes közteherrel adható kafetériajuttatás plafonja. Ebből százezer forint lehetne a készpénz, a fennmaradó 350 ezer forint az érintettek Szép-kártyáján landolhatna.
A közszférában 200 ezer forintos keretet határoznának meg, ez egyenlő arányban oszlana meg a két juttatási forma között. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a jelenlegi formájában vélhetően véget ér a mintegy kétmillió emberhez eljutó Erzsébet-utalványok időszaka.
Nem azért, mert nem működött sikeresen vagy a kormány elégedetlen volt vele, hanem azért, mert az Európai Unió bírósága szétzúzta a magyar kafetéria-rendszert. Ha úgy tetszik, a külföldi cégek lobbija ebből a szempontból célba ért.
A 2010-es évek elején lényegében három nagy francia társaság uralta a magyar utalványpiacot, melynek forgalmát akkoriban 200-250 milliárdosra becsülték. Érthető, hogy nem fogadták örömmel az Orbán-kormány döntését, amely 2012-től szociális alapra helyezte az étkezési jegyek kibocsátását.
A franciák ezzel elvesztették az aranytojást tojó tyúkot, nem tudták továbbra is hazautalni a milliárdokban mérhető nyereségüket. A pénz ugyanis az országban maradt, így lehetett megvalósítani az utóbbi két évtized legnagyobb szociális üdülési programját. Más kérdés, hogy ez az uniót egyáltalán nem hatotta meg.
A bíróságnál nem számított, hogy az átalakított rendszer mintegy nyolcszázezer ember feltöltődését, kikapcsolódását segítette. Az ítélet kimondta: nem egyeztethető össze az uniós joggal, ha csak egy szereplő bocsáthat ki utalványt kedvezményes adózás mellett.
A magyar kormány lépéskényszerbe került. Választania kellett: vagy újra megnyitja a piacot, vagy ezt elkerülvén más megoldást keres, de olyat, amibe Brüsszel sem tud belekötni.
Ha az előbbi mellett teszi le a garast, akkor azzal lényegében visszaengedi azokat a külföldi cégeket, amelyek majd ismét kiviszik az országból a jelentős profitot. Többek között azokról a multinacionális társaságokról van szó, amelyekkel a szlovákoknak is meggyűlt a bajuk.
Északi szomszédunk gazdasági versenyhivatala lefülelte, hogy öt utalványkibocsátó leosztotta az ottani piacot. Köztük voltak olyan cégek is, amelyek korábban feljelentették hazánkat az Európai Unióban. A kartellezésüknek végül hárommillió eurós büntetés lett a vége.
Az Orbán-kormány saját politikájával menne szembe, ha visszaállítaná a korábban működtetett rendszert. Ezért inkább a készpénzesítés mellett döntött, de figyelembe vette azt is, hogy a jelentősen erősödő belföldi turizmus eredményeinek megtartásához, növeléséhez továbbra is szükség lesz a Szép-kártyára.
Az adókedvezménnyel adható évi százezer forintnyi készpénzzel pedig a munkavállalók sem járnak rosszul. Ezt az összeget arra költik, amire akarják, ebben semmi nem köti meg a kezüket. Nem beszélve arról, hogy akár négymillióan is részesülhetnek ebben a juttatásban. Na persze itt is számolni kell némi kockázattal.
Mi van például akkor, ha az ötletes vállalkozások az alapbér egy részét áttolják a kedvezményes kategóriába? A kormány célja ugyanis nem ez. Hanem az, hogy új, nem hagyományos eszközzel segítse a béremelést. Azt ugyanis senki nem akarja elhallgatni, hogy a fizetések terén bőven van hová fejlődnie az országnak.
Ha már így adódott, ez irányba most tenni lehet egy jelentősebb lépést.
