Erre, ekkora pofátlanság hallatán meg a nagyközönség kapta fel a fejét. Hisz az már több volt a soknál, hogy az a rendőri vezető, aki visszahozta az ötvenhat utáni véres megtorlások légkörét, Biszku, Kádár és Apró szellemét feltámasztva, még el is csodálkozzon és lényegében kikérje magának már pusztán a kérdésfelvetést. Most viszont töredelmesen el kell ismernünk: mégiscsak volt igazsága ennek a karhatalmi lövető nacsalnyiknak, aki Demszky Gábor egykori főpolgármester akkori jellemzése szerint szeret és tud is oszlatni. 2006 novemberében a Fővárosi Közgyűlésben tüntette ki Budapestért díjjal az álliberális politikus az őt hatalomba segítő, a fél főváros lakosságát kaján vigyorral végigütlegelő Gergényit. Lám, most ismét kitüntették. A különbség csak annyi, hogy a tegnapelőtti díjat, kitüntetést bírósági ítéletnek hívják.
De belegondolt vajon a törvényszék, mi lehet a következménye a mostani elsőfokú ítéletüknek, amellyel csak megrovásban részesítették Gyurcsány Ferenc 2006-os nemzetverető legkészségesebb szárnysegédjét és ítélet-végrehajtóját? Elég, ha a tévesen baloldalnak mondott politikai identitászavaros társulat pöffeszkedő, öntelt nyilatkozataira tekintünk. Vadai Ágnes már arról írt bejegyzésében: 2006 rendőrei! Köszönjük! Nem tett mást a vérszomjas megnyilatkozásokra mindig kapható DK-s alelnök mint – a baloldal állatorvosi lovaként reagálva – tolmácsolta az utódpárti blokk euforikus örömét a látszat szerint őket igazoló ítélet felett. Ne tévedjünk ugyanis: a törvény fura urai nem pusztán Gergényi fősmasszernek osztottak ki egy atyai legyintéssel, megbocsátó kádári szemcsippentéses ejnyebejnyével, felmentéssel felérő megrovásocskát, hanem a lakosságot terrorizáló, a kijárási tilalmat fontolgató Gyurcsány-rendszernek is.
Az az üzenet: legközelebb már nem is kell lejárt szavatosságú könnygázbombákkal, be nem vizsgált gumilövedékekkel bíbelődnötök. Használhattok éleslőszert is, legfeljebb egy megrovás helyett majd kettőt kaptok. Esetleg egy fekete pontot vagy irgumburgumot mellé. Vagy még azt sem. Hiszen miért is kapott megrovást a a tömegoszlatás professzora? Hát a naivitásáért. Hisz szegény átvert főrendőr hiába adta ki az ukázt a tévéostrom idején a helyszínparancsnoknak, illetve mondta azt telefonban, hogy „maradjatok még…”, az nem teljesítette a kérést. A túl laza Gergényi tehát azzal érdemelte ki az elmarasztalást, hogy hitt a helyszínparancsnoknak és nem tett érdemi intézkedéseket és nem bizonyosodott meg, hogy végrehajtják-e a parancsát. Hát mit mondjunk? Ezer szerencséje a bíróságnak, hogy nem közvetítette a tévé az ítélethirdetést. Nem tudni, a nevetés vagy a felháborodás lett volna nagyobb a lakosság körében. Mert ha valaki az elhangzott „Maradjatok még…”-féle operettbe illő kérlelést parancsnak értékeli, annak kevesebb fogalma van a fegyveres testületek reguláiról, mint hajdúnak a fémművességről. Viszont ha fogalma sem volt a tisztelt bíróságnak arról, mi történt ebben az országban 2006 őszén, bízvást megkérdezhették volna az utca emberét, a gátlástalan terrort elszenvedő társadalmat. Pontosan tudja az ország lakossága, mi történt itt 2006-ban – és ezt érthetően, szótagolva, hogy még a baloldal is felfogja, elmondták 2010-ben és 2014-ben. Ha tetszik: az emberek már régóta meghozták azt az igazságos ítéletet, amit az igazságszolgáltatás szóval visszaélő bíróság nem volt hajlandó. Mindezek miatt mégsem irigyeljük Gergényi Pétert. Mert ő már sosem mehet úgy nyilvános helyre, hogy ne kísérje az emberek megvetése. Ugyanez a büntetése Gyurcsány Ferencnek is. És ezen az ítéleten már nem változtathat a megértő bíróság.
Fellebbezésnek helye nincs.
