Nem tudjuk, mit akar valójában Gulyás Márton, de azt tudjuk, hogy nagyon akarja. A hivatásos balhéfelelős nemrégiben elkottyintotta a Soros-féle nemzetközi hálózatok és hazai csatlósainak azon tervét, amely mára teljes pompájában tárul elénk.
Azt nyilatkozta ugyanis, hogy ha a kormány mégsem tér jobb belátásra, felbontják az együttműködést a hatalommal, és Orbán Viktornak fel kell készülnie blokádokra, épületfoglalásokra, élőláncra. Az úgynevezett forró őszt természetesen az erőszakmentesség jegyében hirdette meg a lánglelkű anarchista.
Próbáljuk hát megérteni, mire számíthatunk e kijelentések hallatán. A balliberális szélsőségesek, akik az ingadozó létszámú, de a nemzeti oldalt egyre növekvő mértékben irritáló utcai megmozdulások mögött állnak, belátták, hogy az Orbán-buktató „tüntik”, a rezsimsöprő bulik, a zenés-táncos vonulások nem hozták meg a várt eredményt.
Nem hatalmasodott el a társadalomban a kormányváltó hangulat, a felsőoktatási törvény módosítása elleni hatvanezres tüntetés meghúzta az ilyen típusú akciókban részt vevők létszámának felső határát, az elégedetlenség szítása nem lobbantotta lángra a társadalom mélyrétegeiben szerintük szunnyadó forradalmi parazsat.
A kormánypártok toronymagasan vezetnek az aktuális felmérésekben, és a jelenlegi kormányfőnek minden esélye megvan a folytatásra. Nem rózsás tehát a helyzet az Orbán-fóbiások háza táján.
A politikai elemzők álmoskönyve szerint ilyenkor szokták magasabbra tenni a lécet. Gulyás fenyegetőzése sem jelent mást, mint a hőbörgés következő fokozatának gátlástalan felkonferálását.
Elborzad az ember, ha belegondol, mit is jelenthet a garázdaságért első fokon közérdekű munkára ítélt ellenálló szájából, hogy ezután bontja majd fel az együttműködést a hatalommal. Sötét jövőt jósol, ha a Fidesz-székháznál törő-zúzó banda, vagy a Parlament épületénél a rendőrök ölébe tolató állítólagos dühösek csak főpróbát tartottak épületfoglalásból annak idején. Az épeszű embert az sem nyugtatja meg, ha az egykori taxis változata miatt rendkívül rossz emlékű blokáddal fenyegetik.
Mert lehet, hogy néhány ezer betépett felelőtlennek trendi és szexi az Oktogon közepén danolászni, miközben áll a forgalom, és felbőszült emberek keresgetik a menekülő útvonalat hazafelé. De nincs az a szempont, ami szerint Gulyásnak és a mindent lerombolni szándékozó sleppjének joga lenne saját érdekeit fölébe helyezni az országot építeni akarók közérdekének.
Az erőszakmentességből is kaptunk már ízelítőt, egyrészt a lámpavasra, agyonlövetésekre utalgató formában, másrészt a már említett garázda festékdobálások során. De ne feledjük a momentumos Fekete-Győr András látogatását sem az Origó szerkesztőségében, ami tulajdonképpen kedvcsináló előzetes volt az arra fogékonyaknak mindabból, amiről eddig szó esett.
Nincs tehát mit tenni, őszig föl kell készülnünk egy még agresszívabb, még provokatívabb gyűlöletkampányra.
A polgárháborút reális opcióként emlegető Charles Gati és az agresszív radikalizmust hirdető Saul Alinsky tanítványai semmitől nem riadnak majd vissza. És lesz számukra pénz, paripa, fegyver is, hiszen George Soros épp most üzente meg egy írásában, mennyire reménykeltőek és csodálatra méltóak számára a balhés ifjak akciói.
A nyílt hadüzenettel felérő szöveg persze a nagyon demokrata ellenzék unásig ismert fordulatait ismételgeti Orbán-ellenes vádaskodása közben korrupcióról, szabadság- és demokráciahiányról. Így nő össze, ami összetartozik. De azt is írja a spekuláns, nem elég bízni a jogállamban, ki kell állni azért, amiben hiszünk.
Ezt pedig fogadjuk meg, s kezdjük el intenzíven gyakorolni mi is!
