Az előttünk álló hónapok legfontosabb kérdése az európai erőtér átrendeződése lesz, és a lapok újraosztásánál Magyarország a V4-ekkel közösen fontos szerepet játszhat. Azt, hogy erre nem csupán lehetőségként, sokkal inkább esélyként tekint a magyar kormány, Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde egyértelművé tette. A miniszterelnök ugyanis túl azon, hogy értékelte Európa pillanatnyi geopolitikai, gazdasági és biztonsági helyzetét, felvázolt néhány teendőt és lehetséges választ a problémákra.
Az egyik legfontosabb következtetése a Brexit, azaz a britek unióból való kilépése után az, hogy a kontinens katonai ereje jelentősen lecsökkent, és nem maradhatunk ebben a védtelen helyzetben. A kormányfő szerint létre kell hozni egy európai hadsereget, amelynek kelet és dél felé kell megvédenie a kontinenst elsősorban a terrorizmussal és a migrációval szemben. Vitathatatlan, hogy az önvédelmi képesség nélkül esély sincs arra, hogy Európát komolyan vegyék és ismét globális szereplővé válhasson. Nyilvánvaló, hogy a tömeges migrációt és a terrorveszélyt is erősíti, ha a kontinens gyengének, védtelennek mutatkozik. Virágokkal és plüssállatokkal tényleg nem lehet határt védeni.
A V4-ek és benne hazánk politikai súlyának erősítéséről is beszélt Orbán Viktor, megemlítve a visegrádi országok közös hadseregének tervét, ami nem azonos az európai haderővel. Ugyanakkor azt is egyértelművé tette, hogy a közép-európai uniót nem szabad szembeállítani az EU-val, azon belül jobban tudjuk érvényesíteni az érdekeinket. Ennek a kijelentésnek azért is van jelentősége, mert a magyar baloldal folyamatosan azt hangoztatja, hogy Orbán Viktor kivezeti Magyarországot az Európai Unióból. Ezzel szemben nyilvánvaló, hogy a miniszterelnök a szervezet megújításában és megerősítésében látja a jövőt. A baloldalnak be kellene ismernie, hogy Brüsszel nem azonos az Európai Unióval, még kevésbé a kontinens polgáraival. Ők ugyanis egészen mást akarnak, mint amit az elitek tesznek, ez derült ki a Századvég uniós felméréséből is, amelyben a migráció következményeiről kérdezték az embereket. Erre utalva hangsúlyozta Tusnádfürdőn a magyar kormányfő, hogy Európában elit- és demokráciaválság van, a brüsszeli politika megbukott.
Az unió irányítói ugyanazt vallják a bevándorlásról, amit az Egyesült Államok vezetése. Obama amerikai elnök a NATO-csúcsértekezleten a migránsokkal kapcsolatosan úgy fogalmazott: a globalizáció megállíthatatlan folyamat, az amerikai tapasztalatok szerint a bevándorlás minden – akár gazdasági, akár kulturális – szempontból előnyös. Világos beszéd, ami a demokrata párti álláspontot tükrözi, nem véletlen, hogy egyik fő pénzügyi támogatójuk, Soros György is élen jár az Európába irányuló migránsáradat elősegítésében. Orbán Viktor éppen ezért kitért az Egyesült Államok szerepére és hangsúlyozta: nem mindegy, hogy a leendő amerikai elnök mit gondol a bevándorlásról. A miniszterelnök érzékeltette, hogy a migráció kérdését sokan más szemszögből nézik a tengerentúlon, hiszen bevándorlók hozták létre az Egyesült Államokat. A mostani európai történetben viszont tényleg mi vagyunk a bennszülöttek, de nem szeretnénk az indiánok sorsára jutni.
Európa két vezető hatalma – Franciaország és Németország – pillanatnyilag nem rendet és erőt sugároz, inkább a bizonytalanság és a félelem kezd elhatalmasodni. Párizs, Brüsszel, Köln, Nizza, Würzburg, München és legfrissebben Reutlingen példája mind azt mutatja, hogy nem képesek megvédeni saját polgáraikat, csődöt mondott a bevándorláspolitika, sőt az elmúlt 30-40 év integrációs kísérlete is. A nyugati nagyvárosokban párhuzamos társadalmak jöttek létre, a második és harmadik generációs bevándorlók többsége semmibe veszi a helyi törvényeket, a kultúrát, a szokásokat.
A biztonságot, a stabilitást és az erőt most a közép-európai országok képviselik, ezért jó esély van arra, hogy a szükséges változások is innen induljanak el.
