Nagy visszhangot keltett Orbán Viktor miniszterelnök azon bejelentése, mely szerint a jelenlegi 10, illetve 19 százalékos társaságiadó-kulcs jövőre egységesen 9 százalékra mérséklődik. A váratlan és jelentős mértékű tehercsökkenés hírére kilőttek a tőzsdén jegyzett vállalatok árfolyamai, erősödött a forint, és sorra érkeztek a lépést üdvözlő szakmai vélemények.
A hurráoptimizmus azonban nem volt hosszú életű, mert ahogy ez lenni szokott, szinte azonnal megjelentek az intézkedést bíráló, annak valós gazdasági hatását lekicsinylő, a szakmaiságot sok helyen mellőző vélemények is.
Ha az adócsökkentési terv megvalósul, Magyarországon lesz a legalacsonyabb a társaságiadó-kulcs az unión belül, de világviszonylatban is élre ugrik hazánk. Az időzítés sem véletlen: egyrészt a kormány nem titkolt szándéka kompenzálni a vállalatokat az elkerülhetetlenné vált béremelésekért, de nemzetközi szinten is jókor jött a bejelentés. Ne felejtsük el, a britek arra készülnek, hogy kilépnek az Európai Unióból, és az öreg kontinensen éles küzdelem bontakozott ki az országok között azért, hogy a még Londonban székelő nagyvállalatokat, pénzintézeteket magukhoz csábítsák.
Az alacsonyabb adókulcs óriási versenyelőnyt jelent majd a számunkra. Nem lenne meglepő, ha ez az intézkedés önmagában eldöntené sok vállalat számára a kérdést, hogy például Budapestre vagy Varsóba helyezze-e át érdekeltségét.
A példa nélküli adócsökkentés azonban nem nyerte el mindenki tetszését. A kormányt most azért érte támadás, mert a nagy multinacionális vállalatokat igyekszik helyzetbe hozni a kicsikkel szemben, hiszen a kis és közepes cégeknek alig van nyereségük, ráadásul számukra minimális a tehercsökkenés, hiszen a jelenlegi jogszabályok szerint 500 millió forintos profitig 10 százalékos kulccsal kell adózniuk.
Többen valóban elfelejtik, hogy a kisebb cégek helyzete az elmúlt években kedvezőbbre fordult. A legfrissebb adatok szerint a szektor vállalkozásainak túlnyomó többsége valamelyik kedvezményes adózási formában rója le terheit az államkaszába. Ilyen a kisvállalati adó és a kisadózó vállalkozások tételes adója.
Ráadásul utóbbi adónem esetében a kormány nemrég döntött úgy, hogy a jelenlegi hatmillió forintos éves bevételhatárt 12 millióra emeli, ami azt jelenti, hogy havi egymillió forintos bevétel mellett mindössze ötvenezer forintot kell adóként befizetni. A küszöb emelésével újabb ötven-hatvanezer vállalkozó kerül a kedvezményes rendszerbe, ezzel mintegy 250 ezer kis és közepes cég jut előnyösebb helyzetbe.
Vannak, akik a költségvetés miatt aggódnak, annak ellenére, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a jövő évre előirányzott kétszázmilliárd forintos tartalék fedezi az adócsökkentésből származó 145 milliárdos bevételkiesést.
A felelőtlen gazdálkodás irányába mutat, hogy a kormány már a jövő évi költségvetés indulása előtt elkölti a tartalék nagy részét – érkezik rögvest a replika. Az elmúlt évek intézkedései tükrében aligha van miért aggódni a költségvetés miatt, a nemzeti össztermék arányában képződött hiány még sohasem volt ilyen alacsony, és az év végére várhatóan egy százalék alá csökken.
Csak ez önmagában óriási, kilencszázmilliárd forintos mozgásteret biztosít a kormány számára. Emellett jövőre előreláthatóan a gazdaság is magasabb sebességbe kapcsol, a bérfelzárkóztatás gerjeszti majd a fogyasztást, az építőipart a kormányzati intézkedések serkentik, a gazdaságfehérítő lépések, az alacsonyabb terhek miatt javuló adózási hajlandóság pedig a költségvetés bevételeit növeli.
Vitathatatlan, hogy a társasági adó mérséklése nem kedvez mindenkinek egyformán, sőt olyan is akad, akit közvetlenül nem érint az intézkedés.
Egy dolog azonban biztos: a tehercsökkentés senkit nem érint hátrányosan, abból azonban, hogy Magyarország jelentős gazdasági versenyelőnyhöz jut, hosszabb távon mindenki profitálhat.