Nem kevesen, összesen egymillió-háromszáznyolcvankétezren küldték vissza a családok védelméről szóló konzultáció kérdőíveit. Ez volt a harmadik legnagyobb részvétel mellett zajló felmérés. Úgy tűnik, hogy az embereket igenis érdeklik azok a lépések, amelyekkel a kormány tovább javíthatja a családok életkörülményeit. Ennél csattanósabb válasz nem is kell az ellenzéknek ahhoz, hogy ha halkan is, de maguknak beismerjék: ismét lyukra futottak.
Múlt év végén a parlamentben is szó volt a konzultációról, amelyet a DK-s Gréczy Zsolt „nemzeti inzultációnak” nevezett. A roppant szimpatikus képviselőnek az emberek megkérdezéséről egyenesen a hitleri gyakorlat jutott az eszébe. Szerinte ugyanis a kormány kiüresítette a népszavazás intézményét. Hogy a népszavazás intézménye üresedett-e ki vagy Gréczy Zsolt feje, azt döntse el mindenki saját maga. Annyit azonban érdemes megjegyezni, hogy a DK-ra nagyjából 300 ezer ember szavazott 2018-ban. Ha annyian tették volna, mint amennyien kitöltötték a kérdőíveket, akkor egy kicsit büszkébben dőlhetnének hátra a parlamenti székeikben.
Vélhetően azért beszélnek egyes ellenzékiek ekkora otrombaságokat a családi konzultációról, mert a kormány családpolitikáján nehéz fogást találni. Szinte felsorolni is nehéz, hogy az elmúlt években mennyi intézkedést hoztak ezen a területen. Ha csak a tavalyi évet nézzük, akkor kiemelhető, hogy nőtt a kétgyermekesek családi adókedvezménye, bevezették az ingyenes nyelv-, illetve KRESZ-vizsga lehetőségét, a nagycsaládosok és a háromgyermekesek számára 15 millió forintra bővítették a csokhoz kapcsolódó hitellehetőséget, továbbá a kétgyermekeseknek is biztosították a tízmillió forintos hitelt.
Tegyük be a sorba a jelzáloghitelek csökkentését, a diákhitelek felfüggesztését, illetve adott esetben teljes eltörlését. És akkor még nem beszéltünk az adókedvezményekről, az ingyenes tankönyvekről, az ingyenes étkeztetésről vagy éppen a gyed extráról. A GDP arányában egyetlenegy uniós ország sem költ annyit a családokra, mint Magyarország.
A családpolitika az egyik legfontosabb terület, ha nem a legfontosabb. Azt pedig a kormány határozottan jelezte: a nemzetet a magyar gyerekek születésével és nem a migráció támogatásával kívánják gyarapítani. A mostani konzultáció azt mutatja, hogy ezt az emberek sem látják másként. Ahogy sokan fontosnak tartják azt is, hogy összekössék a családtámogatásokat a munkával, de a fiatal házaspárok életkezdési támogatására is szép számmal mondtak igent.
Az ellenzék szeret arról is beszélni, hogy a konzultációk adatai kozmetikázhatók. Korábban Hadházy Ákos attól sem riadt vissza, hogy kamunak és csalássorozatnak tartsa a visszaküldött kérdőívek számait. Ez azért is szamárság, mert a visszaküldött válaszok alapján hoz döntéseket a kormány, tehát ezért sem lehet színjátékról beszélni. Azt is tudni, hogy Orbán Viktor február 10-én, az évértékelő beszédében ismerteti a családtámogatások érdekében hozott újabb lépéseket.
Ez nyilván nem tetszik az ellenzéknek, hiszen a balliberális kormányzás idején csak „olyan értékelőre” futotta, amiben nem volt köszönet. Pontosabban Bajnai Gordon Gyurcsány Ferenc örökségét olyan programmal vette át, amelyről maga mondta, hogy minden embert érinteni fog és fájdalmas lesz. Ez esetben igazat is szól, mert a nyugdíjrendszeren át a szociális rendszerig mindent elértek a megszorítások. Akkor nem volt divat konzultációt tartani, nem kérdezték meg az emberektől, hogy milyen területeken támogatnák a fűnyíró végigtolását. Igaz, Bajnai is ahhoz a csapathoz tartozott, amelyhez Kóka János, aki szerint a mocsár lecsapolásáról nem a békákat szokták megkérdezni.
