Az uniós tagság felfüggesztését célzó, úgynevezett hetes cikkely alapján ezt az intézkedést csak a tagországok teljes egyetértésével lehetne meghozni, és már az első reakciók alapján úgy tűnik, hogy Asselborn megbukott a kijelentésével, hiszen szinte egységet kovácsolt Magyarország mellett.
A lett külügyminiszter, Edgars Rinkevics „hangszóró-diplomáciának” titulálta a javaslatot. Kritikával élt litván kollégája, Linas Linkevicius és Sebastian Kurz, az osztrák külpolitika első embere, ahogy Bohuslav Sobotka cseh kormányfő is. Milos Zeman cseh államfő pedig azt hangsúlyozta, hogy Asselborn megnyilatkozása rendkívüli módon árt az Európai Uniónak és az európai integrációnak. De még a luxemburgi külügyér személyes jó barátja, Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter is megvédte Magyarországot.
Asselborn ráérezhetett minderre, hiszen már az interjúban azt fejtegette, a hetes cikkelyhez szükséges teljes tagállami egyetértés nem jó szabály, azon változtatni kellene.
Bravó! Ezek szerint Jean Asselborn úgy képzeli el az unió jelenét és jövőjét, hogy majd ő és néhány megfáradt brüsszeli bürokrata eldönti, mi jó és mi nem. Ő pedig ehhez igazíttatná a kottát.
A luxemburgi külügyminiszter az interjúban ostorozta a magyar kormányt azért is, mert szerinte egyenlőségjelet tesz a menekültek és a terroristák közé. Csakhogy sem Orbán Viktor, sem az általa vezetett kabinet egyetlen tagja sem mondta sosem, hogy minden bevándorló terrorista.
A párizsi, nizzai, ansbachi és brüsszeli merénylet, a müncheni lövöldözés, a würzburgi baltás támadás és a Saint-Étienne-du-Rouvray-i mészárlás után biztosan kijelenthető: az európai multikulturalizmus, a korábban érkezettek beilleszkedése, valamint a Willkommenskultur megbukott.
Ezért égetően fontos a hívatlan érkezők megállítása és megszűrése, amiben hazánk élen jár, és eddig sem tett mást, mint a dublini és a schengeni egyezményt betartva védte Európát. Jean Asselbornnak pedig nem lenne szabad elbagtellizálnia a migrációs krízist, hiszen a folyamatnak még csak az elején járunk: a NATO Defense College katonai demográfiai tanszékének professzora, Gunnar Heinsohn szerint 2050-ig csupán Afrikából és a Közel-Keletről 950 millió bevándorló érkezhet Európába.
Nincs a világon azonban egyetlen olyan ország vagy közösség, amely tíz- és százmilliókat be tud fogadni. Ezért a problémára csak egy gyógyír létezik: ha a gócpontokban, a háborús övezetekben rendet tesznek a nagyhatalmak.
Az Asselborn-félék néhány év alatt majd eltűnnek a süllyesztőben, de nem mindegy, hogy addig mennyi kárt okoznak a tagállamoknak, a közösség egészének. A brüsszeli impotencia és áldemokrácia ellen manapság az a legjobb „fegyver”, ha a kérdésben a realitások talaján maradó visegrádi országok még szorosabbra fűzik kapcsolatukat, és pénteken Pozsonyban kijelölik a közös irányt – amihez akár újabb támogatókat nyernek majd meg. Az alapok adottak: a nemzeti hagyományok tisztelete, a keresztény alapú Európa megtartása, a közösség gazdaságának talpra állítása és a biztonság szavatolása.
A luxemburgi külügyminiszter vagy a hozzá hasonlók az ilyen támadásokkal csak azt érik el, hogy még több magyar ember megy majd el szavazni október másodikán és voksol nemmel.
Asselborn pedig? Tegyen egy sétát a brüsszeli Molenbeek negyedben, és gyönyörködjön a remekművében.
Hátha túléli…