A forint olyan támadást szenvedett el, mint amilyet a kilencvenes évek elején az angol font. A vállalkozások és a lakosság nyakig eladósodottak devizában, a válság befagyasztotta a pénzügyi piacokat, a forint esni kezdett, azoknak, akik hitelt vettek fel, még jobban el kellett adósodniuk a visszafizetéshez, s mindezt jól kiszámították azok, akik a magyar valutára spekuláltak – ezt nyilatkozta Gyurcsány Ferenc még miniszterelnökként a Le Monde című francia napilapnak 2008 novemberében.
Ezzel próbálta magyarázni, hogy miért kellett akkor a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulni. Gyurcsány a font elleni támadás példájával nem tett mást, mint „sorosozott” egy egészségeset. Ismert, a kilencvenes évek elején Soros Györgyék spekuláltak a font ellen. Sikerült térdre kényszeríteni az angol jegybankot, rengeteg embert tönkretenni, míg ő maga keresett legalább egymilliárd dollárt.
A spekulánsok most is mozgolódnak, de Magyarország ma már nem abban a helyzetben van, mint tíz évvel ezelőtt volt. Ezzel együtt megpróbálnak nyomást gyakorolni a Magyar Nemzeti Bankra, hogy emeljen az alapkamaton, ahogy ezt elérték a cseheknél is. A korona a világ egyik legstabilabb devizája, ám a gyengülését a kamatemelés is csak egy ideig tudta megfékezni.
Amiért most nem kell a forint árfolyammozgása miatt aggódni, az annak köszönhető, hogy 2010 után gyökeres fordulat ment végbe a hazai gazdaság- és pénzügypolitikában. Így például mára 20 százalék alá csökkent az államadósság devizaaránya, amely korábban elérte az ötven százalékot is.
Az Orbán-kormány több lépcsőben segítséget nyújtott a devizahitelben eladósodott lakosoknak, majd a forintosítással kiszámíthatóvá tette a törlesztőrészleteket. Ráadásul többletes a folyó fizetési mérleg, amely mellett elképzelhetetlen egy devizaválság kialakulása.
Mindezek miatt Magyarország szélvédettebb helyzetből figyelheti a nemzetközi folyamatokat. Az amerikai Fed emeli a kamatokat, a feltörekvő piacokról elviszik a tőkét, dollármilliárdokat vonnak ki az alapkezelőkből a befektetők. Ez megbillentette Argentínát és Törökországot is, ami miatt még inkább megijedtek a befektetők, miközben Európa lassan vámháborúba sodródik az Egyesült Államokkal.
Ennek ellenére a nemzeti valuta gyengülése nem fenyegeti a lakosságot és a költségvetés egyenlegét sem. A jövő évi büdzsét ráadásul úgy tervezték meg, hogy abban a korábbinál ötven százalékkal magasabb az országvédelmi tartalék. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy masszív és földrengésbiztos költségvetés készül, így egy gazdasági válság esetén sem lesz szükség megszorítások bevezetésére.
Aki persze most vált forintot euróra a külföldre tervezett nyaralás miatt, nyilván nem túlzottan boldog. Ugyanakkor más szempontból kedvező hatása is van a gyengébb árfolyamnak. Jól járnak az exportra termelő cégek, profitál a belföldi turizmus, amely most azokra a külföldi vendégekre is számíthat, akiknek a jelenlegi helyzetben még inkább megéri hazánkban pénzt költeni.
Erősödik a kereslet a belső piacon, sőt már beindult a bevásárlóturizmus is. A határ menti települések üzleteibe egyre többen járnak át, hogy ott töltsék meg a kosaraikat. A magyar gazdaság növekedésének lendülete tehát nem törik meg, kitart az elmúlt évek kedvező tendenciája.
Emelkednek a bérek, közelítünk a teljes foglalkoztatás felé. Biztos alapokon áll az ország, amelynek úgy megerősödött az „immunrendszere”, hogy most nem kell a valutaalaphoz infúzióért rohanni.
