Pár hónap alatt nagyot fordult a világ a hazai pénz- és tőkepiacon, néhány éves összevetésben pedig rá sem lehet ismerni az egykor a régió fekete bárányaként emlegetett Magyarországra. Egy éven belül a magyar állampapírok hozama messze lekörözi a lengyel kötvényekét, sőt a hazai állampapírpiaci trendek kedvezőbben alakulnak majd, mint a tengerentúli vagy a németországi folyamatok – érkezett az újabb elismerés ezúttal a nemzetközi szakértőktől. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy a három osztályzattal magasabb ajánlással rendelkező Lengyelországot miért bünteti a piac?
A befektetők nem a pillanatnyi állapotot, hanem a folyamatokat figyelik. A befektetőbarát gazdaságpolitika eredményeként elérkezett a várva várt felminősítés, ami a jegybanki intézkedésekkel együtt fokozza az állampapírpiaci érdeklődést, ráadásul előreláthatóan a Moody’s is magasabb kategóriába emeli a magyar adósosztályzatot novemberi felülvizsgálata során. De tulajdonképpen változott-e érdemben bármi is Magyarországon az elmúlt hónapokban? Mitől lett hirtelen befektetőbarát az unortodox?
A jelenlegi gazdasági folyamatok már korábban beindultak, a kormányzat az első perctől kezdve elkötelezett az adósság, valamint a költségvetési hiány csökkentése mellett, ahogy a teljes foglalkoztatottság elérése, a bérfelzárkóztatás, a devizahitel-problémák megoldása, a beruházások felpörgetése, az adócsökkentések, a gazdaság élénkítését célzó intézkedések is mind célként voltak megjelölve. Akkor még csak kevesen szavaztak bizalmat Magyarországnak a kormányzati lépések – a bankadó, a távközlési adó, a devizahiteleseket mentő csomag stb. – miatt, a befektetői környezet ugyanis nem szereti a meglepetéseket, a kényszerhelyzeteket, hiszen lássuk be, a profitorientáltság más érdekeket szül.
Az elmúlt hetekben a forint erősödése, a csődkockázati felárak csökkenése, a tőzsdén jegyzett részvények teljesítménye, valamint az állampapírpiaci folyamatok is bizonyítják, hogy visszatért a bizalom. Érdemes Magyarországon befektetni, stabil a szabályozói környezet, fenntartható ütemben bővül a gazdaság, csökkenő pályán az adósság, kiszámítható a monetáris politika, nyugodt a forint.
A novemberi újabb felminősítésben már nem kételkedik senki, a három befektetési ajánlás pedig óvatos becslések szerint is 200 milliárd forintnyi friss tőkét vonzhat a magyar piacra, ami az állampapírpiacon további hozamesésekhez vezethet. De van még tér hozamcsökkenésre? Legfeljebb rövid lejáratokon. Hosszú lejáraton ugyanis – a piaci szakértők által is – enyhe emelkedés várható. Az 5 évnél hosszabb futamidejű állampapírok esetében a hozamok kicsit másképp viselkednek, mint rövid futamidőn. A hirtelen, ugrásszerű növekedés bizalmatlanságot jelez, míg a lassú emelkedés bizalmat.
A hosszú távra befektetőknek ugyanis figyelembe kell venniük a gazdaság, az infláció, valamint a kamatpálya várható alakulását is. Ha a gazdaság felgyorsul, nő az infláció, emelkedik az alapkamat is, így érthető, hogy a kilátások javulásával miért várnak a papírokért egyre nagyobb hozamot. Jelenleg az adósságkezelő igen kényelmes helyzetben van, mert ez az év gyakorlatilag további kötvényértékesítés nélkül is biztosított. De aligha lesz megállás, sőt! A többletforrás nagyobb mozgásteret biztosít, csökkenthető az adósság, mérsékelhetők az adók, élénkíthető az gazdaság. Mindez pedig erősíti a bizalmat, további tőkét vonzhat Magyarországra, javíthatja az ország megítélését, ami újabb felminősítéshez vezet. A kör itt bezárul, és a jó hír az, hogy a folyamatot most már tisztán látják a külföldi szakemberek is.