A 2010-es romhalmaz helyén a Nemzetközi Valutaalap nyomásgyakorlása, Brüsszel gáncsoskodása és a Soros-birodalom cselvetései ellenére mára elkészült egy erős alap, amelyre bátran lehet építkezni. A magyar kormány sikereit egyre többen elismerik, azok előtt már a hírhedt londoni elemzők is fejet hajtanak annak ellenére, hogy az unortodox lépések kezdetén csak egymásra licitálva szörnyülködtek.
Nem is igazán tehetnek mást, hiszen amellett, hogy csökkenő pályára állt az államadósság, a kormány évről évre tartja a kitűzött hiánycélokat. (Ez az, ami a szocialistáknak egyetlen egyszer sem sikerült.) A túlzottdeficit-eljárás mára csupán rossz emlék, csakúgy mint a devizahitelek okozta sokkhatás. A több hullámban végrehajtott adósmentéssel emberek millióin, önkormányzatok garmadáján segített a kormány.
Az egykulcsos személyi jövedelemadó (szja), amely már 15 százalékra csökkent, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Már maga Gyurcsány Ferenc is azt mondja, maradhatna. (Hová tart ez a világ?)
A családtámogatási rendszer jelentős összegeket hagy a szülőknél. Mintegy háromszázezer család mentesült az szja megfizetése alól.
Kötelezővé vált az óvodáztatás, így gyermekek tömege van legalább reggeltől délutánig normális körülmények között. Mellesleg ingyen étkezhet a bölcsődések és az óvodások kétharmada, de a rászoruló iskolások is. (Mondjon valaki jobb módszert a gyermekéhezés felszámolására!)
Bevezették a családi otthonteremtési kedvezményt (csok). Eddig csaknem 35 ezer család élt a csok kínálta lehetőségekkel, köztük a 10 + 10 millió forintos támogatással. Az intézkedés hatására nem mellesleg megmozdult a tetszhalott állapotban lévő építőipar is.
Folyamatosan csökken a munkanélküliség, nő a foglalkoztatottság. A közmunkások száma a versenyszféra szívóhatása miatt mára egyre kevesebb. Megkezdődött a járulékcsökkentés, már csak egyet kell aludni, és Európában Magyarországon lesz a legalacsonyabb – 9 százalék – a társasági adó kulcsa. A munkáltatói járulékok ugyancsak csökkennek, cserébe a cégeknek az elmaradó kiadást béremelésre kell fordítaniuk.
Miközben a nyugdíjak megőrizték a reálértéküket, az életpályamodell alkalmazásával nemcsak a fegyveres és rendvédelmi dolgozók, de a pedagógusok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai bérét is sikerült rendezni, illetve kiszámíthatóvá tenni. Jelentős, elodázhatatlan béremelés indult az egészségügyben: a júniusban megszületett megállapodásnak köszönhetően csaknem 100 ezer egészségügyi dolgozó fizetését emelik. Az orvosok alapfizetése két részletben összesen 207 ezer forinttal nő, az ápolók idén szeptembertől átlagosan 26,5, jövőre 12, majd az azt követő két évben további 8-8 százalékkal kapnak többet.
Folytatódott és folytatódik a rezsicsökkentés. Bár minden hullámhosszon azzal riogattak, hogy összeomlik a rendszer, csődbe mennek a szolgáltatók, úgy tűnik, nincs működési zavar. Az online pénztárgépek bevezetése a feketegazdaság visszaszorítása mellett 100 milliárd többletet hozott a költségvetésnek. Az adócsalások visszaszorítását is elősegítendő, januártól 5 százalékra csökken a baromfi, a tojás, valamint a friss tej áfája.
Végre nemcsak mondták, meg is kezdődött a bürokráciacsökkentés, háttérintézmények sokaságát számolják fel.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) árfolyampolitikája stabilan működik, az infláció, vagyis a pénzromlás gyakorlatilag megszűnt. Az MNB rendhagyó sorozatot produkálva több tucatszor csökkentette az alapkamatot, amely jelenleg 0,9 százalék. Bár a Simor András-féle csapat korábban óva intett a kamatvágásoktól, és a gazdaság összeomlását vizionálta a lépéssorozat kimeneteleként, a katasztrófa elmaradt, ellenben az ország finanszírozása lényegesen olcsóbbá vált. A központi bank beindította a növekedési hitelprogramot, amellyel kis- és közepes vállalkozások tömege jutott forráshoz. A jegybank amúgy végre nyereséget termel, és sokak haragját kivívva még ingatlanokat, műkincseket is vásárolt. (Igaz ez akkor is, ha Matolcsy György jegybankelnöknek fiatal barátnője van.)
A fent említett tényeket szem előtt tartva talán nem véletlen, hogy 2016-ban beköszöntött a felminősítések időszaka. Már a Standard & Poor’s, a Fitch Ratings és a Moody’s is kivette a bóvlikategóriából Magyarország besorolását.
A közvélemény-kutatási adatok évek óta stabil kormánypárti fölényt mutatnak. Bár több ellenzéki elemző szerint csupán a menekültáradat, az illegális bevándorlás mentette meg a Fideszt a komolyabb népszerűségvesztéstől, azt azért halkan jegyezzük meg: nem a migrációs hullám, hanem annak megfelelő, következetes – a társadalom többségének tetszését is elnyerő – kezelése járt politikai haszonnal a kormány számára.
Orbán Viktor életet lehelt a V4-ek együttműködésébe, de egyértelműen felkerült a világpolitika térképére is. Ezt jelzi egyebek mellett, hogy röviddel elnökválasztási győzelme után Donald Trump meghívta a Fehér Házba a magyar miniszterelnököt. Az a furcsa, ám törékeny helyzet is előállt, hogy a kormány egyszerre ápolhat jó kapcsolatokat a három világhatalommal: Oroszországgal, Kínával és az Egyesült Államokkal.
Persze erre is lehet mondani, hogy Rogán Antalnak sokba került a táskája, és helikopterrel utazott a lakodalomba, hogy egy Pharaon nevű szaúdi milliárdos, akit az FBI évtizedek óta nem képes elfogni, Magyarországon is járt, meg a többi Mészáros–Felcsút–Tiborcz-mantrát, és hogy „a Zorbán” még a boltokat is be akarta záratni vasárnap…
De az eddigi eredmények önmagukért beszélnek.