Olyan örömittas bulihangulat uralkodott az MSZP kampánynyitó kongresszusán, hogy az lehetett a benyomás: ez a kampányzáró. Mintha már a választási győzelmet ünnepelték volna az utódpártiak. Igaz, minek is megvárni a voksolást, ha a Párbeszéd nevű mikropárt elnöke a választási szövetség miniszterelnök-jelöltje?
Akinek rátermettségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy szinte nem is volt olyan balliberó formáció, amelyet ne tisztelt volna meg fenséges jelenlétével.
Mi ez, ha nem az alkalmasság non plus ultrája? Különben is, Karácsony Gergely annyira fölényesen mosolyog mindig, mint egy Kádár-rendszerbeli magas rangú kádergyerek a felvételi vizsgán, ami eleve a győztes szocialista embertípus tulajdonsága. Függetlenül attól, hogy a zuglói polgármester-választás kivételével értékelhető politikai eredményt nem tud felmutatni.
Eszünkbe jut a balraátot végrehajtó Giczy György bitorolta néhai ál-kereszténydemokrata párt 1998-as kampányzárója, amely után úgy zúgtak ki a parlamentből, mint egy meteorit. Ott is volt minden, tűzijáték, foszforeszkáló „Győzelem!” felirat, nóta, móka, kacagás a köbön, azután a választók kimondták az ítéletet, és az egész kompánia eltűnt a süllyesztőben.
Ilyesmi halálhajó-hangulat, csak azért is világvége-vigadás lengte körül az MSZP-szeánszot is. Tovább is turbózták a régi mintát, mivel ők már a kampánynyitón eljátszották a fergeteges győzelmet.
Ahhoz képest, hogy kampánynyitóként konferálták fel, hirdették meg az önbiztató tréninget, az összeverbuvált báli szimpatizánsi közönség nem tűnt túl zajosan lelkesnek.
A küldöttek pedig eközben annyira nem vitték túlzásba a Karácsony iránti ovációt, hogy körülbelül negyedük meg sem szavazta a pajzsra emelését, a kormányfőjelöltségét. Mindez kétségtelenül leronthatta az örömmámor hatásfokát.
Az a lényeg, hogy a fő szponzoroknak, a szovjetpótlék új brüsszeli uniónak, no meg Uncle Sorosnak, az amerikai nagybácsinak tetsszen a mutatvány.
Van néhány bibi, ami tisztázásra szorul az eufória percei után. Arról beszélnek: a választást követően fuzionálhatnak a Párbeszéddel. Miért nem a voksolás előtt tették meg? Elkerülhették volna, hogy a közös listájuknak tíz százalékot kelljen átvinni, aminek sikere korántsem vehető biztosra.
Megtippelhető: Molnár Gyula pártelnök felszámolóbiztosként inkább a Gyurcsány Ferenc vezérelte DK öblébe akarja navigálni a C kategóriás politikusokkal feltöltött szocialista párt viharvert hajóját.
De miért ne cselekedhetnék meg ezt a Párbeszéddel együtt? Logikus az MSZP önfelszámolása, mert kizárt, hogy a horribilis adóssághegyet másként el tudnák tüntetni. Kérdés, mit szól ehhez majd az ÁSZ, az ügyészség és az adóhatóság.
Az állampárttól átmentett vagyont szétzabrált, törzsszavazóit vesztett párt elvesztette maradék identitását. Mindennek további erodálásában, az arcvesztésben nagy gyakorlatra és egyre nagyobb arcra szert tevő Karácsonyban partnerre találhatnak.
Ne feledjük, Soros György lieblingje volt az, aki a Jobbikkal kötendő technikai koalíciót először megpendítette. Mostani beszédében hangsúlyos elem volt a Jobbik béruniós fantaziálásához hasonló okfejtés.
Képviselőjelölt lesz Simicska Lajos ügyvédje, Magyar György is, aki a Jobbikkal való összefogás egyik szószólója. Ha hozzávesszük ehhez, hogy Karácsony nemrég választási szövetséget kötött egy vörös csillagot imádó kommunista párttal és azzal a Balpárttal, amelynek alelnöke lerohadékcsőcselékezte az ötvenhatos mártírokat, kibontódik az igazság minden részlete.
Az, hogy ez a Soros által megálmodott polgárgyűlölő szörnykoalíció a szélsőjobbtól a szélsőbaloldalig terjed. Az MSZP programjának címe: Tegyünk igazságot! Számíthatnak rá, hogy a választók igazságot tesznek április 8-án, ám azt ők nem teszik ki az ablakba.
