A rendőrök tegnap elfogtak Budapesten egy 27 éves afgán férfit, aki ellen Görögország rablás és emberölés kísérlete miatt adott ki elfogatóparancsot. A bűnöző tehát simán eljutott a Balkán felől Magyarországig, de itt fennakadt a rostán. Élhetünk a gyanúperrel, hogy a görögök nem is tettek sokat azért, hogy náluk kerüljön bilincs a migráns hátterű elkövetőre, inkább szeretnének minél hamarabb megszabadulni az ilyen emberektől.
Magyarországon pórul járt az a 22 éves iraki bevándorló is, aki Franciaországban halálra késelt egy férfit, majd ellopott egy autót, aztán eljutott hazánkig. Ő Bács-Kiskun megyében botlott bele a biztonsági határzárba.
A két eset ékes bizonyítéka annak, hogy a magyar határzár és az ahhoz kapcsolódó mélységi ellenőrzés kitűnően működik, rajtunk jelenleg sem délről, sem nyugatról nem juthatnak át, és nem követhetnek el nálunk semmit azok a potenciális terroristák, akik az Europol elemzése szerint százezrével bóklászhatnak Európában, amióta Merkel mutti meghívót küldött nekik Berlinből a befogadás és a szolidaritás jegyében.
Hogy a klasszikusokkal éljünk, Nyugaton azonban a helyzet változatlan. Ha csak az elmúlt napok híreit nézzük, elkeserítő és hátborzongató kép tárul elénk. Angliában például ismét a kerékpárosok és a járókelők közé hajtott egy autó, megsebesítve három embert. Franciaországban sem rózsásabb a helyzet, legutóbb egy Périgueux nevű kisvárosban fogdosott lányokat egy afgán bevándorló részegen, mielőtt megkéselt két mentőt és két idősebb honpolgárt.
Nem feledkezhetünk meg a fogyatékos gyerekekkel foglalkozó hágai önkormányzati képviselőnőről, Willie Dille-ről sem, aki öngyilkosságot követett el, mert a politikai nézetei miatt a helyhatósági választás előtt elrabolta és csoportosan megerőszakolta egy mohamedán migránsbanda.
A fenyegetések később sem szűntek meg, de a holland rendőrség nem tett semmit. Akár ezek a bűnözők is választhatnák Magyarországot menekülési útvonalnak, hogy kihasználva a kerítés miatt kialakult „csendet”, elmeneküljenek a hatóság elől, de vélhetően ezt sem koronázná siker.
A csend azonban csak vihar előtti csendnek tűnik. Nem is olyan messze tőlünk, Boszniában ugyanis tömegesen tűnnek fel a migránsok a közterületeken, a menekülttáborokban pedig tízezren lapulnak olyan bevándorlók, akik között szintén megbújhattak potenciális merénylők. A veszélyt fokozhatja, hogy a térségben vannak olyan települések, ahol nyíltan kitűzték az Iszlám Állam zászlaját, miközben muszlim terroristakiképző központokról is szólnak a titkosszolgálati jelentések.
Több tízezren indultak el Törökországból is Görögország és a balkáni útvonal irányába, és vélhetően Erdogan elnök rázúdíthat még nagyobb embertömeget is Európára, ha nem támasztják meg a válsághelyzetbe került török gazdaságot az unióból.
Ebben a helyzetben jelentette be a napokban Donald Trump amerikai elnök, hogy a hadseregre elköltendő 716 milliárd dollárból több jut majd az Oroszország és Kína elleni hidegháborúra, mint a terrorizmus elleni harcra, vagyis Afganisztánban például küzdjön nagyobb erőkkel inkább az az Európa, amely jobban ki van téve a tömeges bevándorlás veszélyeinek. Az USA vezetője tehát újra nagyhatalmi státusra tör, de tartja magát ahhoz, hogy neki elsősorban Amerika a fontos.
A kérdés már csak az, kinek fontos Európa. Van ugyanis még lehetőség arra, hogy a kontinens megvédje a saját érdekeit. A Merkel, Juncker és Macron által választott, rettegéssel teli „nyílt társadalom” helyett 2019-től az unió követhetne más utat is. A bevándorlás feltétlen támogatása helyett a biztonságét, vagyis Közép-Európáét és a magyarokét.