Felpörögtek az események a köznevelésben, tárgyalások, nyílt levelek, követelések, bejelentések, tiltakozások, tüntetések, személyi változás az oktatásirányítás élén és kerekasztal-megbeszélés a rövid kronológiája az elmúlt bő két hónap történéseinek. Hibákról, problémákról, rendszerszintű átalakításokról, az oktatáspolitika csődjéről cikkezett a sajtó, a témában megszólalt mindenki, aki él és mozog.
Jól látható, kik azok, akiket a megoldás, és kik, akiket csak a rövid távú, pillanatnyi politikai haszon kérdése érdekel. Sokatmondó ellenzéki nyilatkozatok tömkelegével találkozhat a nagyérdemű, amelyekben a gyermekek, diákok legfeljebb említés szintjén kerülnek elő, az ő „jövőjükért aggódóknak” annál inkább téma a kormány szapulása. Eltagadhatatlan ugyanakkor az a várakozás, amely a keddi köznevelési kerekasztal után érezhető az oktatásügy, a felnövekvő generációk jövője mellett elkötelezett emberek körében.
Minden résztvevő kiemelte, nyíltan, tabuk nélkül beszéltek az összes olyan témáról, amely alapvetően meghatározza a gyermekek oktatási ellátását. Szóba került az állami intézményfenntartás, a diákok, pedagógusok óraterhelése, az adminisztrációs terhek, a pedagógiai szemléletváltás szükségessége, a minőségbiztosítás vagy éppen a XXI. század követelményeinek megfelelő oktatási formák és módszertani kérdések. Még a kormány iránti rokonszenvvel igazán nem vádolható Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is óvatos megfogalmazással ugyan, de pozitívan értékelte az eseményt. Azt nyilvánvalóan senki sem gondolhatja, hogy egy bő három órás tárgyalással megoldhatóak azok a problémák, amelyek most jöttek a felszínre, de korántsem az elmúlt három vagy öt esztendő termései, hanem a rendszerváltás óta felgyülemlett, és nem vagy nem megfelelően kezelt helyzet egyenes folyományai. Az illetékes minisztérium is elismerte, a köznevelési reformok javításra szorulnak, ugyanakkor az eddigi változások célja pont a korábbi anomáliák rendszerszintű megoldása volt.
A sokat emlegetett forráskivonás emlegetése jól hangzik, különösen az MSZP szájából, hiszen a kormányzásuk alatt mind nagyobb problémát jelentett az önkormányzatoknak az egyre csökkenő állami normatívából fenntartani és működtetni az iskolákat. A költségek felét egyéb forrásból kellett hozzátenniük, ami hatalmasra növelte a különbségeket az egyes településeken igénybe vehető oktatási szolgáltatások minősége és mennyisége között. Nem kell matematikusnak lenni ahhoz sem, hogy vajon az akkori elégtelen finanszírozásból hogyan lehetett volna megoldani országosan a pedagógusok béremelését. Sehogy. Az általuk most favorizált önkormányzati fenntartórendszer kritikáját és az állami intézményfenntartás szükségességét már 2009-ben megfogalmazta Hiller István akkori oktatási miniszter, aki több lépcsőben valósította volna meg az állami intézményfenntartást. Az OECD magyarországi oktatási helyzetképének adataival rendszeresen dobálózik boldog-boldogtalan az ellenzék tagjai közül. Kár, hogy ez elsősorban a korábbi rendszer kritikáját jelenti, hiszen az adatokat 2013 előtt vették fel, és a méréseket olyan diákok írták, akik 2002–2003-ban ültek be a padokba.
A rendszert kritizálók legnagyobb hibája, hogy sokan közülük a tüneteket akarják orvosolni, és nem hajlandóak szembenézni a kiváltó okokkal. Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy milyen felkészültségű és attitűdű tanárok mennek be az osztálytermekbe, az oktatásirányítás mennyire tudja számukra közvetíteni a társadalmi elvárásokat, és biztosítani a munkájukhoz szükséges feltételeket. Ehhez viszont elengedhetetlen a felsőoktatás segítsége a továbbképzések terén, és lehetőséget kell adni, sőt ösztönözni kell a pedagógusokat az innovációkra. Szükség van arra is, hogy a tanár által hozzáadott értéket vizsgáló kimeneti követelményrendszer működjön, amelyben erkölcsileg és anyagilag is érdekeltté kell tenni a pedagógusokat.
A változásokhoz azonban nélkülözhetetlen az oktatásirányítás és a pedagógustársadalom részéről az eredményorientált menedzserszemlélet, és a bizalom, hogy mindenki a legjobb tudásának megfelelően dolgozik a közös ügyért, a holnapért.