Számos esetben foglalt állást hazánk ellen Sajó András az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt zajló ügyekben. Sajó a Gyurcsány-kormány idején lett a strasbourgi testület tagja, az elmúlt években pedig az egyik alelnöke volt. A bíróság legutóbb két bangladesi migráns javára döntött Magyarországgal szemben, de hasonlóan járt el például a leváltását sérelmező egykori főbíró, Baka András és az új egyházi törvény elfogadása miatt vallási egyesületé váló szervezetek esetében.
Utóbbiak azt sérelmezték, hogy a státusuk megváltozásával jelentős összegektől estek el.
Az EJEB bírájaként a vörös csillag viselhetőségének kérdésével is foglalkozott. A bíróság 2008 nyarán a felperes munkáspárti politikusnak adott igazat Magyarországgal szemben. Az ítélet szerint a magyar állam megsértette Vajnai Attila szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, amikor 2005-ben a Fővárosi Bíróság elmarasztalta a politikust önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt. Megjegyzendő, Sajó András a horogkereszt viselését sem tiltaná.
Szakmai pályája a rendszerváltozás előtt kezdődött. A 1990-es évek elején kritizálta az alkotmányt és határozottan fellépett a halálbüntetés ellen. Termékeny szerzőként számos könyvet, cikket, tanulmányt jegyez. Korabeli írásaiban a szélsőséges liberalizmust épp úgy elveti, mint a nacionalizmust.
Mindazonáltal Göncz Árpád jogi tanácsadójaként is tevékenykedett, az SZDSZ-es Eörsi Mátyás pedig egy országgyűlési felszólalásában apja három kedvenc tanítványának egyikeként említette Sólyom László és Sárközy Tamás mellett. Pontosan nem tisztázott, hogy a bíró milyen kapcsolatban állt Soros Györggyel, de kétségtelen, hogy 1991–92-ben a Közép-európai Egyetem Jogi Karának alapító dékánja volt, majd az egyetem tanáraként munkálkodott.
A fentiekre tekintettel talán nem meglepő, hogy a liberális jogvédő szervezetek – amelyeknek anyagi érdekük is fűződhet ahhoz, hogy nyerjenek – nagy megelégedettséggel nyilatkoztak az EJEB-nél végzett munkájáról.
Az Index a közelmúltban írt arról, hogy felértékelődött Strasbourg szerepe a Helsinki Bizottság és a hasonló szervezetek stratégiájában. Bár a magyar bírót a magyar ügyekben születő döntéseknél leszavazhatják, a befolyása mégis nagy, mert a Magyarország elleni beadványok az ő tanácsához kerülnek, és a befogadott ügyeket az általa vezetett iroda készíti elő – indokolta Sajó népszerűségét és az utódjának kijelölése körüli, Brüsszelig érő vitákat a portál.
Az EJEB bíráit kilenc évre választja az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése. Tavaly ezért dönteni kellett arról, kit jelöl Magyarország. A nyílt pályázaton nyertes Paczolay Pétert idén januárban választották be a strasbourgi testületbe.
Felháborító zsarolás
Elfogadhatatlannak tartja a Fidesz-frakció, hogy „a Soros által támogatott szervezetek fenyegetik Magyarországot” – mondta Halász János, a képviselőcsoport szóvivője tegnapi sajtótájékoztatóján. A politikus arra reagált, hogy a Magyar Helsinki Bizottság közzétett egy írást Ha nem megy szép szóval, perelünk címmel. Halász felháborítónak nevezte a „Magyarországot fenyegető és „zsaroló” nyilatkozatot, kijelentve: a magyar törvények egyértelműek, egyetlen illegális bevándorló sem lépheti át a határt, és újból felszólította a kormányt, hogy ne fizesse ki a strasbourgi perben a két bangladesi migráns védelméért megítélt összeget a Helsinki-bizottságnak. – A Soros-szervezet nyíltan elismerte, az a céljuk, hogy Magyarország vonja vissza az eddigi bevándorlásellenes intézkedéseit, és engedje be a migránsokat. – A megítélt összeget alapul véve a Soros-szervezetek több mint 40-50 milliárdot kaszálhatnak a migránsbizniszben – fogalmazott a szóvivő.