Lázár János elmondta, amikor az EU tagállamok kormányfői a találkozó kezdetén szembesültek azzal, hogy Németország és Törökország egy teljesen külön megállapodást kíván kötni a bevándorlók áttelepítésével kapcsolatban, olyat, amely homlokegyenest ellenkezik a visegrádi országok álláspontjával, akkor Orbán Viktor magyar- és Robert Fico szlovák miniszterelnök közösen kezdeményezte a csúcstalálkozó felfüggesztését. Ennek következtében Brüsszelben elmaradt a tervezett munkavacsora is.
Ezek után Donald Tusk az Európai Tanács elnöke kapott a kormányfőktől mandátumot, hogy vezesse a csúcstalálkozót – emlékeztetett Lázár János.
Szólt arról is: ha az Európai Bizottság a jövő heti ET-ülésre javaslatot tesz az uniós kvótakérdésre és a menekültügy újjászervezésére, Magyarország önálló javaslattal él majd. Erről várhatóan jövő szerdán, rendkívüli ülésén dönt majd a kabinet.
A bevándorlók cseréje szíriai menekültekre számos kérdést felvet, és az jó pár uniós állam mellett emberi jogi szervezetek tiltakozását is kiváltotta – mondta.
Végül sikerült elérni, hogy a nyugat-balkáni útvonal lezárásra kerüljön, ezzel meggátoljuk a további migránsáradatot.
Ugyanakkor akár százezerre is tehető azoknak a száma, akik a lezárt macedón-görög határ túloldalán tartózkodnak és ezen elemek terveiről, céljairól, jövőbeni reakciójáról nem tudhatunk pontosat, ezért indokolt volt a migrációs válsághelyzet elrendelése.
Magyarország biztonsága nem képezheti kockázat tárgyát, ezért döntött a kormány a válsághelyzet elrendeléséről – hangsúlyozta a miniszter.
Újságírói kérdésre válaszolva Lázár János elmondta, hogy mivel a görög partok és a görög-macedón határ közötti területen történtek kiszámíthatatlanok, ezért a kormány a „jobb félni, mint megijedni” elv alapján döntött a rendeletről.
A miniszter számokkal is szolgált a nyilvánosság számára, ezek szerint a tavalyi évben 1 255 000-en adtak be menedékérelmet az Európai Unióban, a legtöbben Németországban, viszont az egy főre eső legtöbb migráns – 174 000 – hazánkba érkezett 2015-ben. Mostanra viszont a határzár elrendelésével sikerült elérnünk, hogy csupán néhány száz bevándorló tartózkodik Magyarország területén – emelte ki Lázár János.
A kormány fontolóra vette, hogy a magyar-román határra is kiterjeszti a kerítésépítést, ez a terv egyelőre lekerült a napirendről, pillanatnyilag nincs olyan információ, amely ezt indokolttá tenné. Természetesen amennyiben változik a migránshelyzet, a kormány újratárgyalhatja ezt a védekezési lehetőséget is – ismertette a döntést a miniszterelnökséget irányító miniszter.
A kormány mérlegeli befogadóállomások bezárását, részben a települések kérésére. Tárgyaltak Szentgotthárd és Körmend önkormányzatával is, utóbbi városban akár ideiglenes őrizetet is biztosítana a kormány, ha szükséges.
Azt a belügyminiszter dönti el, indokolt-e a nagyfai befogadó állomás fenntartása, ennek mérlegelésekor azonban elsődleges szempont az ország biztonsága – hangsúlyozta.
Lázár János ismertette a kormány azon döntését is, hogy az országban ideiglenesen tartózkodók – bármilyen jogvédelemben részesülnek is – nem kaphatnak nagyobb támogatást, mint amennyihez egy magyar állampolgár juthat szociális alapon. Ahogy mindenkinek, úgy a bevándorlóknak is dolgozniuk kell – közölte.
A balkáni védekező országoknak is forrást kell juttatni
Elsősorban a balkáni országok illegális migrációval szembeni védekezéséhez juttatna uniós forrásokat Magyarország, a kormány ugyanakkor nem zárkózik el attól sem, hogy Törökország jelentős pénzügyi támogatást kapjon – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Lázár János ismertette a kormány értékelését a hétfői EU-Törökország csúcstalálkozón történtekről, és arról, hogy a kabinet milyen álláspontot képvisel majd a jövő heti európai tanácsi ülésen.
A miniszter a vízumkérdésről szólva kijelentette: Magyarország kiáll Ukrajnáért, azért, hogy elsősorban az ukrán állampolgárok élvezzenek vízumkönnyítést az unióban.
Hozzátette: Magyarország állampolgárai vízum nélkül léphetnek be Törökországba, itt érvényesülhetne a viszonosság elve.
Szólt arról is: amennyiben az Európai Bizottság a jövő heti ET-ülésre javaslatot tesz az uniós kvótakérdésre és a menekültügy újjászervezésére, Magyarország önálló javaslattal él majd.
A kormány mindenki számára garantálja a békés ünneplés lehetőségét március 15-én
Arra a kérdésre reagálva, hogy a jövő keddi ünnep során egymáshoz nagyon közel lesz Orbán Viktor miniszterelnök beszéde, illetve egy ellenzéki tüntetés, Lázár János közölte, a rendőrség álláspontja az volt, hogy egy időben, egymáshoz ennyire közel eső helyszíneken nem tartható meg biztonságosan két rendezvény a Nemzeti Ünnepen. Azonban a bíróság a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló törvény alapján az ellenzéki rendezvényt is engedélyezte a Múzeum-kert közelében.
A kormány március 15-én mindenki számára biztosítja, hogy akár ünnepelni, akár demonstrálni akar, azt békében, törvényes keretek között megtehesse.
Nem tartok attól, hogy bármilyen kellemetlen esemény, rendbontás is történik március 15-én – mondta Lázár János.
A minisztert kérdezték a Nemzeti Választási Irodánál történtekkel kapcsolatban Kubatov Gábor Fidesz-alelnök nyilatkozatáról. Lázár János szerint nincs oka megkérdőjelezni, amit mond párttársa.
27 ezer hektár állami földet értékesítettek március óta az árveréseken
A kormányinfón Lázár János kitért arra is, hogy a földárverések újraindulása óta eltelt egy hétben 27 ezer hektár állami földet adtak el 38 milliárd forint értékben.
Tájékoztatása szerint a március elsején változatlan feltételekkel folytatódó árverések „teljesen rendezett körülmények” között zajlanak.
A miniszter jelezte, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ március végéig az összes tartozását kifizeti.
Beszélt arról is: néhány héten belül kezdődik a kormányzatban a 2017-es költségvetés vitája, amelyet az elmúlt harminc év legstabilabb államháztartási helyzetével kezdhetnek meg.
Háromezer állami pályázatbírálóra lehet szükség
A Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítve azt, hogy az uniós pályázatok értékelésére új rendszert dolgoznak ki, elmondta: a pályázatot értékelők kiválasztása objektív szempontok alapján történik, átesnek majd nemzetbiztonsági átvilágításon is. A pályázatértékelők nyilvános szaknévsorba kerülnek.
Hozzátette: ezzel a munkával egy állami tisztviselő megkereshet annyit, amennyi az éves fizetése. Lázár János a költségeket egymilliárd forintra becsülte.
Megtörtént a közérdek és az üzleti érdek közötti elhatárolás
Lázár János beszélt arról is, hogy az államfő nem írta alá, hanem az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldte a posta-, valamint a jegybanktörvény módosítását. A postatörvény módosításának előterjesztője beépítette a javaslatba a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének észrevételeit, így megtörtént a közérdek és az üzleti érdek közötti elhatárolás – emelte ki. A köztársasági elnöknek csak a jogszabály hatályával kapcsolatban volt kifogása – tette hozzá.
Nincs még döntés a turizmusról
Nem született kormányzati döntés szerdán a turizmus állami intézményrendszerének átalakításáról – értesült a Magyar Idők.
Eszerint továbbra is kérdés, az ágazat milyen súllyal képviselteti magát a jövőben a kormányon belül, illetve, hogy melyik minisztériumhoz felügyelete alá kerül a teljes terület.
A jegybanktörvény módosításával kapcsolatban azt mondta: Európa számos országában vita zajlik arról, hogy a nyilvánossághoz vagy a pénzügyi biztonsághoz fűződik-e nagyobb érdek. Ezt jó vitának tartja, amely hosszú időre eldőlhet. A miniszter kérdésre válaszolva cáfolta, hogy bárki lobbizott volna a törvénymódosításért a miniszterelnöknél.
A cafeteriával kapcsolatos EB döntések a gyermekek üdültetését nem érintik
Régi terve a kormánynak, hogy készpénzesíti a cafeteriát – jelentette ki Lázár János a kormányfő délelőtti bejelentéséről. Az Európai Bizottság elmarasztaló döntéseiről szóval azt mondta: azok nem érintik a gyermeküdültetést, a kormányüdülők továbbra is ezt a célt szolgálják. A SZÉP-kártyával kapcsolatos kérdést nehezebbnek ítélte, mondván: vizsgálni kell a turizmusra gyakorolt hatását annak, ha az emberek járulékmentesen, készpénzben kapják meg azt a forrást, amelyet eddig a turizmusban költöttek el.
Az összes adósságát kifizeti a Klebelsberg Intézményfenntartó
Lázár János jelezte, hogy a Klik – amely júliustól átalakul – március végéig az összes tartozását kifizeti. Emlékeztetett arra, hogy 38 milliárd forint extratámogatást kapott az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Klik 90 ezer lejárt számlájának kiegyenlítésére, és nyolcmilliárd forintot már kifizettek. Megemlítette azt is, hogy csökkentik a pedagógusértékeléseknél a bürokráciát.
A miniszter beszámolt arról, hogy Palkovics László oktatási államtitkár áprilisban számol be a köznevelési kerekasztal munkájáról és tesz javaslatokat a kormánynak. A miniszter ismételten azt kérte a tiltakozóktól, hogy vegyenek részt a kerekasztal munkájában.
Lázár János elmondta, hogy a szakminiszter szerint jövő év elejétől rendezhetik a nyugdíj előtt álló pedagógusok fizetését. Meg kell vizsgálni, hogyan „bukhatott ekkorát” az iskolák – állam és önkormányzatok közötti – osztott fenntartása. Egyértelmű és világos felelősségi viszonyokra van szükség – jelentette ki.
Beszélt arról is: néhány héten belül kezdődik a kormányzatban a 2017-es költségvetés vitája, amelyet az elmúlt harminc év legstabilabb államháztartási helyzetével kezdhetnek meg.
A háttérintézmények átalakításáról szólva beszélt arról, hogy a Hagyományok Háza – a Nemzeti Színházhoz és az Operaházhoz hasonlóan – a nemzeti intézmények sorába lép, a Magyar Államkincstárt pedig úgy fejlesztik, hogy az lesz az állam kifizető ügynöksége. Hozzátette: a gyermektámogatás, a nyugdíj és a szociális támogatás kifizetése is az államkincstárhoz kerül.
Beszélt a Budapestre tervezett, hazai forrásból megvalósuló új kórházról is: a költségét 30-40 milliárd forintra becsülte.
Lázár János nem látta összeférhetetlennek Trócsányi László ügyvédi irodájának jegybanki megbízását, mivel a miniszter felfüggesztette ügyvédi tevékenységét.